A szavakat közel tíz évvel később tettek követték, amikor Csepeli György és két munkatársa, Papp Richárd antropológus és Surányi András filmrendező a magyarországi holokausztemlékezetről olyan kutatást indítottak el, amely fókuszcsoportos interjúkra épül.
A beszélgetéseket kamerával rögzítették, s ebből az anyagból született meg a Már csak az van, ami nincs – A holokauszt emlékezete a mai Magyarországon című kétrészes dokumentumfilmjük, melyet múlt héten vetítettek le Budapesten.
A kutatók abból indultak ki, hogy lassan a vészkorszak minden szereplője eltávozik közülünk, miközben Közép-Európában máig elmaradt a kollektív szembenézés, a nyilvános párbeszéd a holokausztról. Ennek köszönhetően a felejtés és elhallgatás problémái, az antiszemitizmus megnyilvánulásai és a holokauszttagadás narratívái hazánkban is jelen vannak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.04.28. (XXVII/17)
