A magyar kormány június elején jelentette be, hogy 2022-ben és 2023-ban arra kötelezi a bankokat, a biztosítókat, a kereskedelmi multikat, az energiaipari és -kereskedő vállalatokat, a telekommunikációs cégeket és a légitársaságokat, hogy az extraprofitjuk nagy részét a rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
Az intézkedés július 1-től lép hatályba.
A legnagyobb meglepetést a légitársaságok megsarcolása okozta, hiszen tudvalevő, hogy ők a járvány legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Az extraprofitadó ugyan a repülőtéri földi kiszolgálókra vonatkozik, méghozzá a Budapestről induló utasszám függvényében, de világszerte az a tapasztalat, hogy a földi kiszolgálók az effajta különadót átterhelik a légitársaságokra, melyek beépítik azt a jegyáraikba. Nálunk ennek mértéke Európán belüli úticél esetén fejenként 3900, Európán túlra utazóknál fejenként 9750 forint lesz.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2022.07.01. (XXVI/26)
