hetilap

 A 2018-as országgyűlési választásokon a négy Csongrád-Csanád megyei egyéni választókerületből háromban a Fidesz–KDNP győzött, az akkor külön induló ellenzéki pártoknak csupán egy mandátum jutott.

A négy évvel ezelőtti győztesek közül Szabó Sándor az ellenzék, Lázár János és Farkas Sándor pedig a kormánypártok jelöltjeként most is megméretteti magát. A 2022-es választásokon a négy választókerületből kettőt tekintenek „csatatér” körzetnek, a 2-es és a 4-es számút, az 1-es kerületben (Szeged, Szabó Sándor) biztos ellenzéki, a 3-as választókerületben (Szentes-Csongrád, Farkas Sándor) biztos kormánypárti győzelem várható.

Márki-Zay Péter kontra Lázár János

 A megye 4-es számú választókerületében zajló küzdelmet különösen pikánssá, egyben országos jelentőségűvé emeli a két jelölt, Márki-Zay Péter és Lázár János személye. A polgármesterséget előbb az időközi választáson, majd a 2019-es önkormányzati választáson is elnyerő hódmezővásárhelyi polgármester az ellenzék országos listavezetőjeként száll ringbe, és első országos választási győzelmére készül. Ellenfele immáron két évtizede megkerülhetetlen a helyi politikában, emellett számos tisztséget töltött be a kormányban és a Fideszben is. Bár 2018-ban Lázár János magabiztos győzelmet aratott, az országos politikából visszavonult, aktivitása azóta a dél-alföldi régióra korlátozódik. Az utóbbi évek legnagyobb politikai sikerének minden bizonnyal az ország első tram-train vonalának megvalósulását tekinti, de kormánybiztosként több helyi nagyberuházás lebonyolításában is részt vett.

Jelen pillanatban nehéz lenne megtippelni, kit támogat inkább a kerület valamivel több mint 70 ezer választópolgára, a körzetet minden mértékadó forrás és médium abszolút „billegő”-nek tekinti. Lázár mellett szól a 2018-as választás végeredménye, amelyen négyezer szavazattal kapott többet az ellenzék (sorrendben: Jobbik, MSZP, LMP) jelöltjeinél, és az is, hogy 2002 óta minden alkalommal ő nyert itt mandátumot – általában nagy fölénnyel. A korábbi kancelláriaminiszter most is nagy lendülettel vetette bele magát a kampányba, nagy munkabírása ezúttal is javára döntheti el a küzdelmet (meg nem erősített információk szerint kampányát a megye 1-es számú választókerületéből, Szegedről ide irányított aktivisták is segítik, ott ugyanis a kormánypárti erőfeszítések ellenére biztosra vehető az ellenzéki győzelem).

Ellene szól azonban a korábban itt is megosztott és önálló jelölteket indító ellenzék egységes jelöltállítása, valamint az, hogy korábbi kihívóival szemben Márki-Zay Péter személyében ezúttal egy országosan ismert és jegyzett politikust kapott ellenfélként. Lázár János inkább a falvakban és Makón népszerű, politikai aktivitása és kormánybiztosi ténykedése is ide összpontosul (ahogy a helyiek fogalmaznak, „ide önti a pénzt”). Helyi forrásaink szerint Hódmezővásárhelyen jóval kevesebbet van jelen, bár kampánynyitó rendezvényét itt tartotta, amelyen a vártnál jóval többen vettek részt, annak ellenére is, hogy csak a szűkebb támogatói kört hívták meg az eseményre. Némi fejfájást okozhat számára a tram-train körül kialakult helyzet, a technikai-műszaki problémák sorozata: áramellátási gondok, menetrendi késések, lassú, a nyílt pályaszakaszokon imbolygó szerelvények, kerékproblémák. A november végén átadott, 80 milliárd forintba kerülő vasútvillamos problémáinak megoldására a BKV szakembereit kellett meghívni. Néhány nappal azután, hogy Lázár egy kampányrendezvényen kijelentette: „Budapest hagyjon levegőt a vidéknek!” 

Ami Márki-Zay Pétert illeti, az ellenzék listavezetőjeként és helyi jelöltként is rendkívül aktív kampányt folytat, gyakorta vitatható kijelentésekkel fűszerezve megszólalásait. Szűkebb környezetét és a helyi katolikus közösséget is megosztja politikai tevékenységével, egyes hírek szerint ugyanis az általa preferált katolikus templomot csak saját „hívei” látogatják, az ellenoldal támogatói a város másik egyházi intézményébe járnak. Egy lapzártakor érkezett hír szerint politikai hátországában sincs minden rendben: az Országos Egyéni Választókerületi Bizottság (OEVB) tagjainak kiválasztása körüli botrány miatt lemondott tisztségéről a város jegyzője.

A taktikaiszavazas.hu mandátumbecslő oldal február közepén 49,6 – 43,7 százalékos szavazati arányt valószínűsített Lázár János javára.

A szegedi illetőségű, az országos médiában is idézett Kovalcsik Péter Választási földrajz nevű Facebook-oldalán pedig arról ír, hogy a korábbi országgyűlési választások eredményei alapján biztos, 9 százalékpontos Lázár-győzelemnek kellene bekövetkeznie. Ha azonban a 2019-es önkormányzati választás eredményét is figyelembe vesszük, ahol az országos tendenciáknál és pártpreferenciáknál fontosabb volt a jelölt személyes megítélése, akkor jóval szorosabb verseny várható.

Mihálik és Mihálffy: nagyváros kontra vidék 

A 2-es számú választókerületben is tetten érhető a nagyváros–vidék ellentét a pártpreferenciák tekintetében. Az ellenzék itt is a nagyvárosi szavazókra számíthat elsősorban, vidéken jóval erősebbnek tűnik a Fidesz–KDNP. Bizonyára nehezíti majd a szavazólapon a jelöltek beazonosítását névhasonlóságuk, de nem csak emiatt lesz majd szükség maximális tudatosságra a választók részéről a szavazás napján. Ellenzéki és kormánypárti politikusok is kifejezték ugyanis: óriási jelentőséget tulajdonítanak a választókerületi voksolás eredményének, amely akár a választás végső kimenetelét is előre jelezheti.

Ellenzéki vélemények szerint azért, mert az általuk felállított sorrendben ez a 32–36. leginkább nyerhető választókerület, amelyet ha nem húznak be, biztosan búcsút mondhatnak a választási győzelemnek és a kormányváltásnak. Ezért ellenzéki oldalon és a balliberális médiában sem igazán tekintik ezt „csatatér” választókerületnek. Az előzetes számolgatáskor abból indulnak ki, hogy ha az ellenzék egy jelölttel állt volna ki, már a 2018- as választást is megnyerték volna. Akkor ugyanis a győztes Fidesz–KDNP-s jelölt 27 ezer szavazatával szemben összességében több mint 32 ezer ellenzéki voks gyűlt össze (és ebben a Kutya Párt 1200 szavazata nincs is benne).

Ha ez most összeadódik, még akkor is győztesen kerülhet ki az ellenzék, ha a Jobbik választóinak fele – mintegy 3500 szavazó – átpártol a körzetben erős és a választásokon országos elnökét, Toroczkai Lászlót indító Mi Hazánk Mozgalomhoz (ez az „átpártolás” már pártszervezeti szinten is tetten érhető és minden bizonnyal a választás eredményében is érezhető lesz majd).

A kormánypárti oldalon is így látják, csak fordított előjellel: ha ezt a körzetet nem hozzák, jó esély van arra, hogy országosan is elveszítik a választásokat. Ezt azzal magyarázzák, hogy a körzet hagyományosan jobboldalinak mondható: Szegedre benyúló részén erősebb ugyan az ellenzék, a Homokháti térség településein azonban lényegesen erősebb a Fidesz–KDNP. Így volt ez 2018-ban is, amikor a baloldali jelölt Szegeden szerzett 1500 szavazatnyi előnye ellenére végül hatezer szavazat különbségű vereséget szenvedett. 

Ami a jelölteket illeti, mindketten gyakorló önkormányzati képviselők, akik más-más módon ugyan, de „beágyazottak” választókerületükbe. Mihálik Edvin fiatal önkormányzati képviselő, a Momentum tagja, aki egy „régi motoros” jobboldali jelöltet legyőzve szerzett egyéni mandátumot a szegedi közgyűlésben 2019-ben. Körzetében található a szegedi egyetemi negyed számos kollégiummal, ami komoly előnyt jelentett a korábbi és a jelenlegi kampány során is. Ahogy egy helyi politikus fogalmazott, aktivistáik szinte mindenütt jelen vannak a városban. Nem mellesleg a párt és a jelölt is élvezi Botka László bizalmát, aki úgy tűnik, sikeresen fogja össze a teljes ellenzéket, városi pozíciókba emelve egyes politikusait (a Momentum és a Párbeszéd is kapott alpolgármesteri széket a szegedi városvezetésben).

Vidéken azonban ellenfele, Mihálffy Béla az ismertebb, aki háromszor nyerte meg saját egyéni körzetét az önkormányzati választásokon, ami annak ismeretében különösen nagy eredmény, hogy 2019-ben a Fidesz–KDNP összesen két körzetet tudott megnyerni a lehetséges húszból. Családja, baráti és ismerősi köre a választókerületben él, nem véletlen, hogy ellenzéki körökben is elismerik: jó választás volt a jelölése.

Kettejük küzdelmét befolyásolhatja a Kétfarkú Kutya Párt esetleges visszalépése, de még inkább a már említett Mi Hazánk Mozgalom jelenléte, amely várhatóan jelentős számú Jobbik-szavazót szív el az ellenzéki oldalról. Ennek mértéke egyelőre megjósolhatatlan. A már említett mandátumbecslő oldalak mindenesetre jelenleg egyöntetűen stabil, 6 százalékpontos ellenzéki győzelmet prognosztizálnak a 2-es választókerületben.