Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A hogyan a Hetek is többször beszámolt arról, Magyarország kormánya a gyermekvédelmi törvénycsomagot és az Alaptörvény kilencedik – hagyományos családmodellt védő – módosítását követően több, az LMBTQ-propagandával szemben a gyermekek védelmét szolgáló kérdést népszavazásra kívánt bocsátani.
A kérdéseket többen megtámadták – köztük a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is – a Kúria előtt, a magyar Legfelsőbb Bíróság ugyanis jogosult megváltoztatni a Nemzeti Választási Bizottság döntését, ami korábban már jóváhagyta a kormány kérdéseit. A Kúria vizsgálata során az egyik kérdés, miszerint „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” elbukott, és a bíróság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. Valójában azonban nem a megtagadás ténye, hanem indoka az, ami igazán érdekes.
A Kúria ugyanis kifejezetten az alaptörvényi követelményekre tett hivatkozásokat vizsgálta, azaz az Alaptörvény értelmezését választotta eljárási vagy formai kérdések vizsgálata helyett. Márpedig hazánkban az Alaptörvény értelmezése az Alkotmánybíróság hatásköre, ez az a szerv, amely az alkotmány szövegének „hivatalos” jelentését meghatározza.
2021.10.29. (XXV/43)
