hetilap

„Hogy mondhat valaki olyat, hogy bárki is el szeretné szakítani Erdélyt? Ez kreténizmus!” – ezt a kijelentést a 2014-es román államfői választás kampányában egy televíziós interjúban tette Nagyszeben polgármestere, a szász Klaus Werner Iohannis.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje akkor azt is mondta, hogy ez a téma más századokból való, és politikai tőkeszerzés céljából ilyet mondani nem szabad. Hat év alatt nagyot fordult a világ: az államelnöki hivatalban adott sajtónyilatkozatában Iohannis múlt szerdán már konkrét tényként állította, hogy a román Szociáldemokrata Párt (PSD) azon „küzd a parlament titkos szobáiban”, hogy a magyaroknak adja Erdélyt. Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort név szerint említette, mint aki „megvette” a PSD ügyvivő elnökét, Marcel Ciolacut. Hogyan juthat ide egy, a kisebbségi létet elviekben jól ismerő politikus, miért maradt el a nyugati vezetők reakciója? Ki is valójában Románia államfője?

Johannisból Iohannis

Klaus Iohannis 1959-ben született az egykori szász városban, Nagyszebenben. Állítása szerint családfáját 850 évre vissza tudja vezetni, és már a tizenhatodik századból léteznek írásos dokumentumok a Johannisokról, akik szerinte nem voltak sem gazdagok, sem szegények. Klaus Wernernek a családnevét a kommunizmus idején jellemző románosítás jegyében az anyakönyvvezető írta I-vel a J helyett, s holott a rendszerváltás utáni Romániában a törvények ezt lehetővé tették volna, soha nem kérvényezte nevének német helyesírás szerinti bevezetését a hivatalos dokumentumokba.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek