Az MSZP a májusi európai parlamenti választáson történetének legrosszabb eredményét hozta (6,68 százalék), úgy, hogy pártszövetségben indult, aminek a kampányszövege „az egyetlen közös lista” volt. Most is közös jelöltekkel indulnak. Miért gondolják, hogy ez beválik?
– Az ellenzék nagyon megosztott volt az európai parlamenti választásokon. Ennek az lett a következménye, hogy nem az volt a kérdés, győzni fog-e a Fidesz, hanem hogy milyen arányban. A választók jelentős része egy széttagolt ellenzéket látott, ami a siker reményével sem kecsegtetett. Most nemcsak az MSZP–Párbeszédnek vannak közös jelöltjei, hanem az ország 98 százalékában öt-, illetve hatpárti jelöltek indulnak. Ez egy valós együttműködést jelent az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum, a Jobbik és az ország nagy részén az LMP között. Azok, akik az európai választásokon külön indultak, és szétforgácsolták az ellenzéket, most szövetségben indulnak.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.09.19. (XXIII/38.)
