Minden nemzetállamnak egyedi a törvényhozása: vannak egykamarás, kétkamarás parlamentek, van, ahol a királynak, máshol a köztársasági elnöknek kell jóváhagynia a szöveget a jogszabállyá váláshoz. A jogalkotás folyamata laikusok számára sokszor nehezen átlátható, de eredményét az egész közösség elismeri. Egyrészt azért, mert azt érezzük, hogy a rendszeresen megrendezett választásokon van beleszólásunk abba, milyen törvények születnek. Másrészt pedig bízunk magában az intézményben, a jogrend igazságosságában. Végül pedig, ha az előzőekben meg is inog a hitünk, tartunk a kihágásokat követő szankcióktól.
Ennek ellenére vannak rendszerellenes, anarchista mozgalmak, melyek a törvények tudatos megszegésére buzdítanak (ez a polgári elégedetlenség), viszont ezek jól működő társadalmakban csupán egy szűk kisebbséget alkotnak. Az Európai Unió törvényhozásával kapcsolatban viszont egyre gyakrabban hallunk olyan jelzőket, mint az antidemokratikus, bürokratikus, fejközpontú, felesleges stb. Ezeknek a kifejezéseknek a széles körű terjedése aláássa az uniós döntéshozatallal kapcsolatos bizalmat. De van-e alapjuk ezeknek az aggodalmaknak, vagy pusztán egy, a nemzeti törvényhozásoknál bonyolultabb rendszerrel van dolgunk, melytől ismeretlensége miatt tartunk?
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
2018. 10.05. (XXII /40)
