A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetésére” – jelentette ki Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Magyar Időknek. Schadl szerint a tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg még fennmaradó tartozása alól. Schadl szerint a végrehajtási törvény vonatkozó módosítását hazánkban szigorú feltételek mentén kellene bevezetni, így csak azokra a régi devizahitelesekre vonatkozna, akik banki hitelüket legalább részben törlesztették, más tartozásuk nincsen, és minden erőfeszítésük ellenére a lakásuk kalapács alá kerül.
Az új szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmaznák, tehát azokra is vonatkozna, akik túl vannak már a végrehajtáson, de még tavaszig a lakásukban maradhatnak. A parlament nemrég fogadta el azt a KDNP-s indítványt, miszerint ezentúl a kilakoltatási tilalom időszaka meghosszabbodik: a kezdete december 1-ről november
15-re, a vége pedig március 1-ről április 30-ra módosul. Schadl szerint a törvénymódosítás következtében több száz kilakoltatást halasztottak el április végére. Az árveréseken elkelt lakások átadásának időszaka ugyanis – érthető módon – az utolsó pillanatra, november második felére koncentrálódott.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »