hetilap

Kérdés, hogy az elmúlt néhány évben sikerült-e a Jobbiknak magáévá tenni a néppárttá válás alapismérveit, feltéve, hogy hiszünk a pártelnök buzgólkodásának. Vona Gábor ugyanis az idei évértékelőn olyanokat mondott, miszerint „a nemzet egészét, minden magyar embert képviselni akarnak” az úgynevezett földes­urakkal (értsd Fidesz) és helytartókkal (értsd baloldali pártok) szemben. Egész pontosan minden magyarral összefogna „hovatartozástól, státusztól, vallástól függetlenül”.

Nemrég megjelent a Tett és Védelem Alapítvány 2016-os éves összefoglalója Antiszemita gyűlöletcselekmények és incidensek Magyarországon címmel, melynek egyik tanulmánya pontosan azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy megváltozott-e a Jobbik. A kérdést különösen élesen vetette fel az az esemény, amikor a Jobbik elnöke, Vona Gábor és szóvivője, Mirkóczki Ádám 2016. december 29-én hanukai jókívánságokat küldött Köves Slomó vezető rabbinak, aki azt nyilvánosan visszautasította. Vajon valamiféle zsidó túlérzékenységről van szó? Aligha. A tanulmány részletesen elemzi már a Vona válaszában is megbúvó antiszemita kliséket, valamint összegyűjti mindazokat a jelenségeket, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy a pártelnök retorikája és a tagság elvárásai között nem kis szakadék van.

Kezdjük ott, hogy az évértékelő beszéd után a PestiSrácok.hu információi szerint több mint ötven aktív jobbikos alapszervezet vezetője által aláírt petíciót adtak át Vonának, melynek lényege az volt, hogy ezek tagsága nem támogatja az elnök politikai irányváltását és a Jobbik balra tolódó néppárttá válását.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek