Unió-szerte probléma, hogy a mostani fiataloknak az előző nemzedékeknél kisebb az esélyük arra, hogy többre vigyék, mint a szüleik. Azaz a többség a szülei pozícióját viszi tovább, és mindenhol csökkent a felfelé irányuló társadalmi mobilitás. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország számít a legzártabb társadalomnak, ahol a legkevésbé van esély arra, hogy egy gyermek magasabb foglalkozási kategóriába kerüljön, mint a szülei (például egy fizikai munkás apa gyereke szellemi foglalkozású legyen). Többek között ez derül ki az Eurofound Társadalmi mobilitás az EU-ban című idei jelentéséből, amely 2002 és 2010 között vizsgálta a társadalmi felemelkedés lehetőségeit az EU országaiban.
A vizsgált 24 tagország közül Magyarországon van a legkisebb esély a kitörésre – itt a szülői státusz átörökítése jellemző, és a lecsúszás is gyakoribb lett, mint a kitörés. Az Eurofound-jelentés kiemeli a társadalmi mobilitás nemek szerinti különbségét, amit a nők térhódítása is jelez a felsőoktatásban. Ahogy a többi országban, úgy nálunk is nagyobb arányú a nők abszolút mobilitása, azaz a férfiaknál gyakrabban jellemző rájuk, hogy a kibocsájtó családjukhoz képest magasabb társadalmi osztályba lépnek – ez 18 százalékukra jellemző, szemben a férfiak 9 százalékával, míg az uniós átlag 26, illetve 15 százalék. (Lásd a grafikont.)
Hazánk mindkét nem tekintetében a legrosszabb helyzetben van az uniós, de még a régióbeli országok mobilitási rangsorában is. Az élen ugyanakkor az elmaradott helyzetből feltörekvő Ciprus, Görögország, majd a régiónkbeli Lengyelország áll, utánuk jön Finnország, Hollandia, Luxemburg. Egyedül Bulgária van közel olyan rossz helyzetben, mint mi – az összes többi volt szocialista országban sokkal szélesebb tömegek számára nyitott a felemelkedés útja, mint nálunk. Mi több, más tanulmányok arra mutattak rá, hogy a magyar társadalom kasztjellege még az „átkosban” is újratermelődött, tekintve, hogy a 80-as évekre kialakult egy zárt kommunista politikai és gazdasági elit, amely önmagából táplálkozott, s ez a zártság még a keleti blokkon belül is kirívó volt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2017. 06.30. (XXI/26)
