A legkomolyabb feszültség a szerb–horvát határon fekvő Siden alakult ki, ahol a migránsok jelenléte élénk lakossági tiltakozást váltott ki. „A község három befogadó központjában jelenleg 1400 bevándorló tartózkodik. Miután a tranzitállomások nyitottak, a migránsok akkor és oda mennek, ahova csak akarnak” – olvasható a vajdasági Magyar Szó migrációs helyzetről szóló összeállításában. A cikk szerint az utóbbi két hónapban 26 betörést, rablást és egyéb incidenst jelentettek a hatóságoknak a helybéli lakosok, akiknél most úgy tűnik, végleg „betelt a pohár”. A helyzet megoldása érdekében a helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek követelve, hogy a hatóságok számolják fel a községük területén lévő menekültközpontokat. A petíciót egyetlen nap alatt 650-en írták alá, s úgy tűnik, Sid lakossága – amennyiben nem változik a helyzet – utcai demonstrációk szervezésétől sem riad vissza.
A napilap több helybélit is megszólaltatott, akik meglehetősen drámai képet festettek a kialakult helyzetről. Szerintük a bevándorlók dézsmálják a gyümölcsösöket, bemennek a veteményeskertekbe, valamint a piacon árulják a konzerveket, amiket a segélyszervezetektől kapnak (a 70 dináros halkonzervet például 40 dinárért árusították a helyieknek, akik közül sokan vásároltak is az „akciós” portékából). A lap szerint a piacon nagy a felháborodás amiatt, hogy vannak, akik ingyen kapnak ennivalót, a helybeliek viszont munkanélküliek és nélkülöznek. Egy másik férfi a petíció aláírását követően elmondta, hogy ha kell, még ötször aláírja a nyilatkozatot, mert az, ami Siden történik, elviselhetetlen. Egy fiatal lány pedig arról beszélt, hogy mindennap találkozik migránsokkal, és napról napra fokozódik a félelme, este már ki sem mer menni egyedül az utcára.
Az újságcikk hosszasan sorolja a bevándorlók által a megszólaló helyiek szerint elkövetett kihágásokat: egy italdiszkontba többször is betörtek és kifosztották azt; egy használaton kívüli gyárépületet „elfoglaltak”, és feltüzelték a parkettát és a bútorzatot; a vasútállomás környékén élők arról panaszkodtak, hogy egész nap a házaik előtt üldögélnek, szemetelnek, és nem a befogadó központban alszanak, hanem az állomáson. A vasúti munkások elmondása szerint a migránsok felkapaszkodnak a szerelvényekre, letörik a plombákat, és bemennek a kocsikba. u
Az önkormányzat múlt hét pénteken összehívta a biztonságpolitikai tanácsot, és azt ígérték a lakosságnak, hogy megerősítik a rendőri jelenlétet a városban, segélyhívó telefonvonalat létesítenek a kárbejelentésre, és az eddigieknél jobban ellenőrzik majd a piacokat is. Az elmúlt hét végén Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter is a helyszínre látogatott, aki a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia senkinek sem fogja megengedni a törvényszegést. Mint mondta, a rendőrök feladata fenntartani a rendet, de azt is tudomásul kell venni, hogy ez az ország egyedül nem tudja megoldani a migránskérdést. Mint mondta, Európától várnak válaszokat arra, hogy egyáltalán be akarják-e fogadni az Afganisztánból és Pakisztánból érkezőket. Ha ezek az emberek nem kellenek Európának, azt meg kell mondani, és akkor gondoskodni kell arról is, hogyan toloncolják vissza őket származási országukba. Hozzátette, Szerbia továbbra is emberségesen fog viszonyulni a migránsokhoz, de aki nem tartja be a törvényeket, annak számolnia kell a következményekkel.
Hasonló nyugtalanság tapasztalható a szerb–román–magyar hármashatár közelében fekvő településeken is. Miután a szerb–magyar határon nagyon kevesen jutnak csak át, a migránsok közül egyre többen Románia felé próbálják elhagyni Szerbiát. Így az utóbbi hetekben az útba eső magyarlakta falvakban, Oroszlámoson, Majdányon és Rábén is feltűntek a migráns csoportok. A helyiek szerint azonban ott sem sikerül belépniük Magyarország területére, mert a kerítés ugyan nincs még kész Románia felé, a román határőrizetet azonban helikopteres védelemmel és katonai alakulatokkal erősítették meg. Az egyik megszólaltatott helybéli lakos szerint éjszakánként a román oldalon jönnek-mennek az autók, világítanak, szirénáznak, még talán lőnek is a levegőbe. Nagyon szigorúan őrzik a románok a határukat. „Az, hogy idegenek járnak a faluban, egyáltalán nem mindegy. Félünk tőlük, sötétedés után már senki sincs az utcán, s amerre mennek, a kutyák jelzik, hogy idegenek mászkálnak a faluban. Néha 10-20 fős csoportok érkeznek, általában gyalogosan, ritkábban taxival” – meséli egy majdányi bolttulajdonos.
Helyi informátorunk szerint Szabadka belvárosában és a határmenti tanyavilágban is folyamatos a migránsok jelenléte. A határszakasz teljes hosszában próbálkoznak a magyar határ illegális átlépésével, amelyet itt is többnyire gyalogosan, ritkábban két-három autóból álló konvojokon közelítik meg, kis létszámú, legfeljebb 10-15 fős csoportokban. Az esti órákban és éjjel általában a határ felé közlekednek, nappal viszont visszahúzódnak a vajdasági nagyvárosba vagy a befogadó
állomásra. A lakosságot különösen az nyugtalanítja, hogy a korábbiakkal ellentétben szinte kizárólag egyedülálló fiatalemberek alkotják a migráns csoportokat. A vajdasági székhelyen néhány hete egy komolyabb atrocitásra is sor került, amikor egy tizenhat éves fiatalt megtámadtak, késsel megsebesítettek és kiraboltak. További komolyabb bűntényekre nem került sor, de csoportos jelenlétük még a meglett férfiakból is félelmet vált ki.
Mivel a migránsok egyik szomszédos ország felé sem tudnak továbbutazni, Szerbia – az őszi-téli szezonra készülődve – kénytelen befogadó kapacitásait növelni. A napokban a presevói befogadó központot 500 férőhellyel bővítették, tervek szerint a téli hónapokban 1500 főt helyeznek majd itt el. Tervbe vették a szabadkai tranzitállomás bővítését, és készül a zombori befogadó központ is. A hírek szerint ugyanis az őszi hónapokban a jelenlegi 4500-ról 6000-re nőhet az országban tartózkodó illegális bevándorlók száma.
2016. 09. 09. (XX/36)
