hetilap

A Závecz Research közelmúltban megjelent kutatása szerint a jogosultak 54 százaléka venne részt a kormány által kezdeményezett októberi „kvótanépszavazáson”, ami így érvényes lenne. Emellett az is kiderült, hogy akár 90 százalékos többségbe kerülhetnek a nem szavazatok.
A felmérésből az is látszik, hogy a nagy pártok szavazói túlnyomó részben követik pártjaik útmutatását: a fideszes és jobbikos szavazók 90 százalékban részt vennének és nemmel szavaznának, a DK-sok 70 százaléka viszont – Gyurcsány Ferencék felhívásának megfelelően – bojkottálná a népszavazást, ha az „most vasárnap” lenne. A kakukktojást az MSZP szavazói jelentik ebből az aspektusból, hiszen hivatalosan a szocialista párt is bojkottálja a referendumot, ugyanakkor szavazóinak csupán 29 százaléka tenne ugyanígy. Szimpatizánsaik 37 százaléka még bizonytalan a részvételét illetően, 34 százalékuk viszont kifejezetten szembe megy a párttal, mivel részt venne a népszavazáson. És ennek a tömegnek több mint kétharmada nemmel szavazna, tehát a kormánypártokkal megegyezően. Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy az MSZP elveszítette befolyását saját szimpatizánsai felett, amiből viszont több kérdés is adódik: mi az oka a fenti jelenségnek, és megpecsételheti-e véglegesen a korábbi többszörös kormánypárt sorsát az októberi referendum?
Kovács László szerint a szocialista szavazók egy része a kormány „agresszív kampánya” miatt megy szembe saját vezetőivel. Az MSZP korábbi elnöke, külügyminiszter és uniós biztos lapunknak azt mondta, ebből persze az is levonható, hogy „az MSZP szavazóira hatott az agymosás, ami nem jó hír, de a magyar választók jelentős része fogékony az agymosásra, mert ha nem így lenne, a Fidesz nem szerzett volna kétharmados parlamenti többséget sem 2010-ben, sem 2014-ben”. Egy másik, neve elhallgatását kérő szocialista „veterán” szerint egyértelműen a pártvezetés hibája, hogy a referendum ügyében „hallgatnak, mint nyúl a fűben”.   
A kutatást végző cég vezetője, Závecz Tibor a Hetek megkeresésére azzal kezdte, hogy a szavazói fegyelmezettség a jobboldali pártoknál hagyományosan erős. Jó példa erre, hogy a Fidesz-szavazók 70 százaléka uniópárti, tehát arra a kérdésre, hogy kilépjünk-e az EU-ból, 70 százaléka nemmel szavazna, ugyanakkor a népszavazás kérdésében azonosul a kormánnyal, ami azt mutatja, hogy az utóbbi témát sikeresen leválasztották az előbbiről. „A jobboldali szavazók hagyományosan normakövetők, és amióta Orbán Viktor vezeti a Fideszt, a szavazók túlnyomó része igazodik hozzá” – mondta Závecz, majd rátérve az MSZP-re kijelentette: a baloldali szavazókra soha nem volt jellemző a pártvezetés ilyen szoros követése, ezt a tábort jobban jellemzi a kételkedés, az alternatívák mérlegelése, legalábbis a választások közti időszakban.
„Különösen így van ez, ha az adott párt, jelesül az MSZP, éppen átalakuláson megy keresztül.” Márpedig a szocialisták a közelmúltban választottak új elnököt és elnökséget, ezért – Závecz szerint – sok szimpatizánsuk a korábbi és az új pártelit között is ingadozik.   
A harmadik ok, ami miatt a szocialista szavazók „engedetlennek” tűnnek, hogy a párt nem kampányol saját álláspontja, a bojkott mellett. „Fontos, hogy az elnök egy interjúban elmondja a párt álláspontját, ez azonban mesze nem bír olyan mozgósító erővel, mint ahogyan a kormány kampányol a szavazáson való részvétel mellett.”  
Závecz éppen ezért „fel is menti” a szocialista szavazókat, hiszen – mint mondta – nem várható el tőlük, hogy találják ki maguktól a követendő utat. Ugyanakkor szerinte a baloldali szavazók az utóbbi tíz évben már csak azért sem követték pártjuk álláspontját, mert a baloldalon nincs egy olyan meghatározó politikus, egy „igazodási pont”, mint Orbán Viktor a jobboldalon, hiszen az MSZP-nek meglehetősen sok vezetője volt az elmúlt évtizedben. (Az MSZP-t 2006 óta hét elnök vezette, illetve vezeti: Hiller István, Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Botka László, Tóbiás József és a jelenlegi elnök, Molnár Gyula.)
A Závecz által megrajzolt „baloldali szavazó” profilját ugyanakkor gyengíti, sőt felülírja a DK-s szavazók többsége, akik – mint írtuk – 70 százalékban azonosulnak pártjuk bojkottpárti álláspontjával. Závecz Tibor szerint a két baloldali tömeg közti különbség abból adódik, hogy „ma DK-s szavazónak lenni – vállalás”: a DK-t nagy részben korábbi MSZP-sek alakították, és támogatóik nagy része is egykori szocialista szavazó, akik tudatosan kerestek új pártot, és akik „új identitásukat” folyamatosan karban tartják például úgy, hogy szorosan követik pártjuk állásfoglalásait. (Tény, hogy a DK-s szavazók rendkívül aktívak az interneten is, és egyértelműen kimutatható, hogy nagy figyelemmel kísérik a párt politikusainak médiaszereplését is.) Másrész a DK-ban sincsenek vezetőcserék, a párt 2011-es megalakulása óta Gyurcsány Ferenc vezeti, tehát itt is megvan az „igazodási pont”.
Ezzel szemben egy MSZP-s szavazónak nehezebb eligazodnia az állandóan cserélődő vezetőség miatt, magyarázta Závecz Tibor.
Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélyt jelenthet az MSZP-re, ha választói ennyire figyelmen kívül hagyják a vezetőség álláspontját, az elemző kifejtette: ha elkezdenek kampányolni a bojkott mellett, az még változtathat a támogatók magatartásán, másrészt a népszavazás elválhat a 2018-as választásoktól – már amennyiben addigra kialakul egy egységes arculat és egy egységes stratégia az MSZP-ben. A jelenlegi ebből a szempontból egy szerencsétlen időszak, ám Závecz nem látja végzetesen veszélyesnek az MSZP helyzetét. Amennyiben viszont nem sikerül konszenzusra jutniuk, az már komoly bajokhoz vezethet, tette hozzá az elemző.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek