A demokrácia és a nyílt társadalom védelméért életre hívott szervezet súlyát bizonyítja, hogy 1993-as megalapítása óta több mint 13 milliárd dollárnyi támogatást osztott szét a kisebbségi jogok, a szabad média és a modern oktatás ügyének előmozdítására. Az Egyesült Államokban egyedül a Bill és Melinda Gates Alapítvány rendelkezik rajtuk kívül évi 1 milliárdot meghaladó költségkerettel.
Az OSF kiadásai több mint tíz százalékát egy 37 országot magába foglaló irodahálózat fenntartására költi. Az irodák feladata, hogy monitorozzák az adott társadalom „fejlődését”, és támogassák azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek szerintük a haladó és modern gondolkodás ügyét szolgálják. Ez a célzott segítségnyújtás kezdettől fogva konfliktusokat szült az alapítvány inspirálója, Karl Popper filozófus által a „nyílt társadalom ellenségeinek” nevezett fékező erőkkel. Nemrégiben az Economist arról értekezett, hogy a hagyományos jobb–bal törésvonal helyett a nyugati társadalmak fő konfliktusai a „nyitottság” és a „bezárkózás” erői köré rendeződnek. A Soros-univerzumban ez utóbbi világképet a legváltozatosabb szereplők képviselik Donald Trumptól Benjamin Netanjahun át Orbán Viktorig.
Soros, az anticionista
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 08. 19. (XX/33)
