A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok – miután a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság lépései nyomán más lehetőségük nem maradt – a múlt pénteken teljesítették az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által előírt közzétételi kötelezettséget, és pénteken valamennyi szerződésük adatait nyilvánossá tették.
Az ügy előzménye: 2015 tavaszán a HVG egykori, a Világgazdaság jelenlegi munkatársa, Csabai Károly fordult közérdekű adatkéréssel az MNB Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) alapítványához, és valamennyi pályázata eredményének kiadását kérte az elnyert összegek felsorolásával, valamint a pályázatokat megalapozó dokumentumokkal együtt. A bíróság ezt első fokon elutasította, azzal, hogy az alapítványok nem közfeladatot ellátó szervezetek, így nincs helye az adatok kiadásának. A másodfokú bíróság azonban az adatok elektronikus kiadására kötelezte az alapítványt. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből.
Áder és az Ab közbelépett
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 04. 29. (XX/17)
