hetilap

Hazai művészberkekben, Horgas Péter díszlet- és jelmeztervező ötlete alapján indult el a „Nemzeti minimum” kezdeményezés egy évvel ezelőtt. Horgas olvasta, hogy 40 ezer gyerek éhezik Magyarországon, s ennek megszüntetésére állampolgári – és hangsúlyozottan nem politikai – mozgalmat indított el, amelyhez időközben sok ezren, főként értelmiségiek csatlakoztak. Nyár végén egy nagy jótékonysági koncertjükön az összes parlamenti párt kiállt a színpad­ra, mondván: az ügyben nemzeti konszenzus van. Közös határozati javaslat is született, amelyben az aláíró pártok – a KDNP kivételével – felkérték a kormányt a probléma orvoslására, a törvényi garanciák kidolgozására. Az indítvány a rászoruló gyerekek intézményen kívüli, azaz szünidei és hétvégi étkezése, a kismamák és 0–3 évesek napi meleg ételhez jutása jogszabályi és költségvetési garanciáinak megteremtését várta a kormánytól. Első körben a népjóléti bizottság ülésén vérzett el a javaslat – erről lásd a Kereszténydemokrata puszitól az ingyenebédig című múlt heti írásunkat. Majd a Jobbik elérte, hogy parlamenti voksolás is legyen az ügyben, ám az indítványt a héten az Országgyűlés kormánypárti többsége ismét leszavazta, kivéve Balog Zoltán minisztert, aki támogatta azt.
Ezt követően komoly számháború alakult ki a hazai gyermekszegénység méreteivel kapcsolatban. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó a Heti Válasznak, majd az ATV Szabad szemmel című műsorában azt mondta, az Orbán-kormány a Nemzeti minimum követeléseit már teljesítette, hiszen az étkezési kvóta és a jogosultsági küszöb emelése, a korai kötelező óvodáztatás, illetve a közmunka révén felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést. Hegedűs szerint szegénység van, éhezés nincs, illetve ha mégis van, arról a szülők tehetnek, a 40 ezres gyermekéhezési adat pedig 2008-as statisztikán alapul.
Kósa Lajos fideszes frakcióvezető egyenesen úgy fogalmazott: ő nem hisz a számokban, továbbá „nem szerettek volna beállni átlátszó és primitív politikai kampányok mögé”, ezért nem támogatták a gyermekéhezés miatti civil kezdeményezést. A Fidesz frakciójának közleménye szerint ma törvényileg garantált a gyermekek étkeztetése. Azt írják: míg korábban 92 ezer, idén szeptembertől már 318 ezer kisgyermek étkezését biztosítja a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben megígérte, hogy a bölcsődések és az óvodások körében a gyermekvédelmi támogatásban részesülők ingyen fognak étkezni a szünetekben, s ennek biztosítása az önkormányzatok kötelező feladata lesz. Az erre szánt keretet évi 3 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelnék, de szakemberek szerint ennek a tízszeresére lenne szükség. Gémesi György MÖSZ-elnök nyilatkozata alapján a téma önkormányzati berkekben komoly aggodalmat keltett, hiszen a gyermekétkeztetés fedezetének előteremtése eddig is nagy kihívást jelentett a számukra.
„A közpénzeket szerintünk elsősorban a gyermekéhezés megszüntetésére kellene fordítani. Az intézményes ellátásban nagyon előremutató lépéseket tett a kormány, de az intézményen kívüli étkeztetés nincs megoldva, és mi erre koncentrálunk. Nem kis horderejű a probléma, hiszen az óvodások évente közel 150, az iskolások 180 napot töltenek az intézményen kívül. A helyzetfelmérés, illetve az étkeztetés megszervezése és finanszírozása a kormányzat feladata, amit hosszú távon csak törvények révén lehet biztosítani” – fejtette ki lapunknak Horgas Péter. Mint mondta, ennek a megteremtéséhez politikai konszenzus kellene, de az meghiúsult. „Idáig jutottunk egy év után. Nekünk nincs okunk szégyenkezni, másnak annál inkább. Ez a viszonylag gazdag ország megengedhetné magának, hogy ne legyen gyermekéhezés. Úgy gondolom, hogy ez alapvetően politikai akarat kérdése” – tette hozzá. Elismerte: a szegénység egy politikailag érzékeny és összetett téma, amivel egyik kormány sem szeret szembenézni, a mozgalom ezért redukálta le a kérdést az éhezésre. „Ennek a megszüntetése egy olyan minimum, amiben mindenkinek egyet kellene értenie” – jegyezte meg Horgas.
„Felmérésekre lenne szükség arról, hogy ez a probléma hol, hány gyereket és mennyire érint. Vannak olyan területek, amelyeket nem érnek el védőnők, családsegítő szolgálatok vagy civilek, de a jelenség a devizahitelesek között is előfordul. Nagy a látencia és a szégyenérzet ezzel kapcsolatban, részadatok és elnagyolt becslések vannak csak. Annyi biztos: sokkal több gyerekhez el lehetne jutni, mint most” – tette hozzá Horgas Péter. Mint mondta: még keresik, hogyan tovább, és bíznak a Balog Zoltánnal megbeszélt konzultációkban.
„Indokolt az éhezés megszüntetésére irányuló törekvés, de a nyomor megoldásának kulcsa nem a közétkeztetésben van. A szünetek alatt biztosítani kellene a gyermekétkeztetést, de hétvégeken ez nem kis feladatot jelentene az önkormányzatoknak. Az is egy opció, ha a családoknak odaadjuk a nyersanyagot, hogy főzzenek belőle” – közölte érdeklődésünkre Krémer Balázs szociológus, a Szociális Szakmai Szövetség vezetője. Hozzátette: alapvetően azt ellenzi, hogy a gyerekek problémáit a szülőktől külön vagy azok ellenében próbálják meg kezelni, a gyerekintézményekhez kötve. E mögött olyan politikai koncepciót sejt, ami soha nem volt célravezető. Ráadásul bölcsődébe a korosztály alig 10 százaléka jár, többnyire kereső családok gyermekei, effajta ellátásra sokkal inkább az óvodásoknak és iskolásoknak lenne szükségük. „Meggyőződésem, hogy a gyerekek problémáit akkor tudjuk megoldani, ha segítünk a szülőknek normálisan felnevelni őket. Persze a kormánynak kedvezőbb így: egy kis pénzt ígérünk, de valódi megoldást nem adunk” – tette hozzá.
Ugyanezt gondolja Ferge Zsuzsa szociológus is, aki szerint a gyermekéhezés felszámolásának kulcsa az, hogy a családok körülményei javuljanak. Ő 5-600 ezerre teszi a nem, alig vagy rosszul táplált gyerekek számát.
Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy szegénységi mutatók terén egyre rosszabbul állunk. Az Eurostatnak – a KSH adatain alapuló – friss közlése szerint 2010-ben a szegénységben élő gyerekek száma 375 ezer volt, ami a korosztály 20 százalékát jelentette. Ez a szám 2014-ben 416 ezer fő volt, miközben a gyerekek száma csökkent, így ez 24,6 százalékos arány. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő 18 év alatti gyermekek száma 2014-ben 702 ezer volt, ami a korosztály 41 százaléka.
„Hosszú ideig a nagyvonalú gyermektámogatások – gyes, családi pótlék stb. – miatt a gyermekszegénység Magyarországon nem volt akkora probléma, mint a környező országokban. Ez át lett konvertálva adókedvezménybe, gyed extrába, ehhez társulnak a munkaerőpiaci és egyéb gondok, a rendkívül magas élelmiszerárak, s mindez leképeződik a szegénységi mutatóinkban” – tette hozzá a szakember.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek