hetilap

Az oktatás minőségének emelése, a felesleges párhuzamosságok megszün­tetése, a közép-magyarországi agrárképzési centrum kialakítása – ezek a felsőoktatási államtitkárság legfontosabb érvei arra vonatkozóan, hogy miért döntött a mostani intézményátalakítások mellett. A vidéki és budapesti intézményeket érintő átszervezések között a legnagyobb ellenállást az a május óta beharangozott intézkedés váltotta ki, melynek értelmében a Budapesti Corvinus Egyetem hat karából a három budai „agrárkart” – a Tájépítészeti, Kertészettudományi és Élelmiszertudományi Kar – a gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) csatolják. A döntést nemrég hagyta jóvá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, annak ellenére, hogy a BCE szenátusa nem támogatta a karok leválasztását, ehelyett szívesebben vett volna egy egyetemközi, integrált együttműködést.
A szenátusnak azonban csak véleményezési joga van, az egyetemeket érintő kérdésekben kizárólag a fenntartó dönt. Vélhetően emiatt nyilatkozott ezután a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József úgy, hogy „ha komoly érdeksérelem tapasztalható az átalakítás miatt, a szervezetnek segítenie kell a probléma megoldásában”. Kérdésünkre az MRK sajtófelelőse úgy tájékoztatott, hogy jelenleg zajlanak az egyeztetések az MRK és a felsőoktatási államtitkárság között a BCE átszervezésével kapcsolatban.
Az intézkedés ellen két napon át tüntettek a legérintettebbek, a corvinusos hallgatók és oktatók, és csatlakozott hozzájuk többek közt Mészáros Tamás volt rektor is. Az államtitkárság mindennek ellenére nem a Corvinus, hanem a SZIE koncepcióját fogadta el, így a gödöllői egyetem lett a régió agrár-képzési centruma, aminek némileg ellentmond, hogy ugyanakkor az Állatorvos-tudományi Kar – ami az egyik „húzóága” volt – önálló egyetemként különválik tőle. Fodor Marietta, a Corvinus docense szerint az agrárképzés mindmáig szégyenletesen alulfinanszírozott terület, a BCE viszont évi 300 millió forinttal járult hozzá a budai karok működéséhez, melyek korábban, még a SZIE kötelékébe tartozva csak pénzelvonást tapasztaltak.
 Az érintett hallgatók pedig becsapva érzik magukat amiatt, hogy a komoly branddel rendelkező BCE-re jelentkeztek, de a SZIE-n kell befejezni tanulmányaikat. Nem utolsósorban a Corvinus renoméját is érinti a hallgatói létszámcsökkenés, bár az eddigi ráfordításait más irányban kamatoztathatja. Rostoványi Zsolt rektor az évnyitón elmondta: létrehoznak egy gazdaságinformatikai kart, és az MNB-vel kötött megállapodás értelmében jegybanki tanszék is létesül a Corvinuson.
Az átalakítás hátterével kapcsolatban kezdettől felmerült a Corvinus budai campusának helyt adó gellérthegyi arborétum értékesítése. Az ingatlan­eladás már 2002-ben is napirendre került, amikor a budai karok még a SZIE-hez tartoztak. Az államtitkárság ezt rendre cáfolja, és azt állítja, hogy a karok a helyükön maradnak, csak más lesz a cégnév, de még nagyobb önállósággal folytathatják majd ugyanazt a munkát, mint eddig.
„Egyáltalán nem ismert az új szervezeti struktúra, amelynek alapján januártól a SZIE-hez kell csatlakoznunk. A két intézmény képzési profiljának látszólagos és valódi hasonlóságai miatt is nagy kérdés, hogyan zajlik majd a beolvasztásunk, a további önálló munkánkat nem látjuk garantáltnak. Félelem és bizonytalanság uralkodik a hallgatók és az oktatók között” – mondta el kérdésünkre Illyés Zsuzsa, a BCE Tájépítészeti Karának docense. A döntési önállóságuk sem garantált, amiatt sem, hogy az ő három karuk kisebbségben lesz az SZIE szenátusában, míg a BCE szenátusában felearányt képviseltek. Nem igazán értik a végső döntést, mert nyáron a minisztérium modelleket dolgoztatott ki az egyetemekkel az agrárképzési centrum működésére, és a BCE más szakmai szervezetekkel együtt az egyetemközi, integrált együttműködést javasolta. A minisztérium döntéséről hivatalos formában máig nem kaptak a budai karok dékánjai értesítést, ezért reménykednek abban, hogy a döntés még megváltoztatható.
„Az államtitkárság erősen elszánt ebben a kérdésben, nem látom reális esélyét az álláspontjuk megváltoztatásának, ami szakmailag indokolhatatlan” – mondta kérdésünkre Hiller István szocialista szakpolitikus, aki szerint a színvonalemelést aligha szolgálja, ha a volt Kertészeti Egyetem karait a világhírű Corvinustól a kevésbé kiváló SZIE fennhatósága alá vonják. A párhuzamos képzések problémája sem fog pusztán ettől a lépéstől megszűnni, nem beszélve arról, hogy éppenséggel a budai karoknak is lehetett volna újból önálló egyetemi rangot adni. „Cél a Corvinus ellehetetlenítése, hiszen eleve nem tesz jót egy intézménynek, ha évek óta megy a huzavona körülötte, hogy éppen miként akarják átszervezni” – tette hozzá Hiller, emlékeztetve arra, hogy 2012-ben a BCE Államigazgatási Karát az NKE-hez rendelték, a Társadalomtudományi Kara is régóta „billeg”, most pedig kézenfekvő volt, hogy az agrárkarait ahhoz a Széchenyi István Egyetemhez csatolják, amely hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a jobboldali kormányokkal.
 Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a kormányzat erőből politizál, részletkérdésekről látszat­egyeztetéseket folytat, azután végigviszi a saját elgondolásait. Világos cél egyik oldalról a felsőoktatáshoz való hozzáférés szűkítése, méghozzá a szigorodó felvételi követelmények és az erőltetett szakképzés révén. Másrészt az állam saját fennhatósága alá vonja és önkényesen differenciálja az intézményeket, kancellárok és konzisztóriumok révén szüntetve meg az autonómiájukat.
„Eleve súlyos forráshiány sújtja az ágazatot, amit a jövő évi kötségvetésben sem fog a kormány orvosolni, holott az elmúlt évek 300 milliárd forintos elvonását sürgősen pótolni kellene” – közölte lapunkkal Erőss Gábor, a PM szakpolitikusa. Szerinte a kormány a központosító intézkedések és elvonások ellenére sem tud kontrollt gyakorolni a Corvinus és az ELTE felett, melyek a független elitértelmiség képzőhelyei, és nehezen illeszkednek az unortodox gazdaságpolitika vagy az illiberális demokrácia ideológiájához. Nem beszélve arról, hogy miként már a nyolcvanas években, úgy 2012-ben is ezek az egyetemek adták a hallgatói tiltakozó mozgalmak bázisát. A Corvinus, illetve az ELTE ÁJK alternatívájaként a kormány nem titkolt módon egyre kivételezettebb helyzetbe hozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hatalmi szóval odacsoportosítva a képzéseket.

Az átalakítások menete

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek