Lassan egy évtizede nem érti a baloldal a saját szavazóinak mozgatórugóit és értékrendjét, míg a Jobbik és a Fidesz sokkal inkább képes a hagyományosan baloldalinak tartott társadalmi csoportokat megszólítani – állítja Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Politikai osztálylétszám című friss tanulmány bevezetőjében. Az elemzés jellegzetes társadalmi-kulturális jegyek mentén igyekszik meghatározni a pártokhoz köthető szavazói csoportokat, a GfK 2014. tavaszi kutatási adatait alapul véve.
Minden másképp van
Közhely, hogy a modern kori munkásosztály hagyományosan baloldalinak, a középosztály jobboldali beállítottságúnak számított. A 2010-es évek Magyarországán viszont fordított a helyzet: a magukat a munkásosztályhoz sorolók inkább jobboldaliak, míg a felső középosztálybeli elit inkább baloldali beállítottságú. Kutatók szerint ez tipikus kelet-európai sajátosság, aminek egyik oka, hogy a baloldaliságot sokáig a szocialista múlthoz való viszony határozta meg, ami az idősebb korosztályban ma is jellemző.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2015. 06. 12. (XIX/24)
