Botka László véletlenül született épp’ egy Szolnok megyei településen, Tiszaföldváron 1973. február 21-én. Konkrétan az történt, hogy martfűi származású várandós édesanyjánál egy otthoni látogatása alkalmával indultak meg a fájások, és mivel a kismama nem vállalt már be egy szolnoki utat, a környék egyetlen szülőotthonával rendelkező Tiszaföldváron hozta világra az első Botka-fiút. A másodikat hat évvel később, viszonylag nyugalmasabb körülmények között.
A család Szolnokon telepedett le. A szegedi egyetemi évek alatt összeismerkedő fizika-kémia szakos középiskolai tanár szülők az akkoriban divatosnak mondható és tuti állást biztosító tanulmányi szerződéssel a zsebükben érkeztek a vegyiparáról híres Tisza-parti városba. A kiszámítható, tudatos tervezés, az átgondolt és céltudatos építkezés mindig is jellemző volt a Botka-famíliára – állítja a családot jól ismerő informátorunk. És közügyek iránti fogékonyságuk is, amit az édesanya iskolai igazgatói, majd önkormányzati képviselői szerepvállalása is tanusít, amely a polgármesteri cím és a parlamenti mandátum elnyerésével jutott zenitjére.
Közélet iránti érdeklődésük nem előzmény nélküli: anyai vonalon a II. világháború idején Erdélyből áttelepülő székely nagypapa érezte kötelességének a társadalmi szerepvállalást, míg apai ágon az iparos családból származó nagypapa volt a szocdem párt oszlopos tagja a két világháború között. Ő az, aki egy Csongrád megyei katolikus földbirtokos leányát feleségül véve tulajdonképpen egy „mini Bethlen-Peyer paktumot” hozott tető alá a házasságkötéskor.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
