Szabad és igazságos választás – így vette védelmébe a megannyi kérdőjellel kísért, orosz „győzelemmel” végződött krími népszavazást Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője, aki megfigyelőként a helyszínen kísérte figyelemmel a népszavazást. Párttársai sem várattak magukra: Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese szintén legitimnek és eredményesnek nevezte a referendumot. Szerinte „az Ukrajnában élő kisebbségek – köztük a magyarok – jogaiért küzdő Oroszország” felcsillantotta a reményt a kárpátaljai magyarság területi autonómiájára.
Erre válaszul a kárpátaljai Beregszászon jelképesen lepecsételték Kovács Béla irodáját. „Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Már hagyománnyá vált, hogy a Jobbik március 15-e után felröppent valamilyen kacsát az ukrán fél számára” – írta hétfőn a KarpatNews kárpátaljai hírportál, utalva arra, hogy szerinte a magyarországi iskolásokat tavaly március 16-án Ungváron ért inzultust a Jobbik szervezte. A híroldal azt állítja, Kovács „európai léptékű provokatőr”, aki a baloldalnak dolgozik, így felmerül vele kapcsolatban a kérdés, hogy mit keres egy nacionalista pártban. A hírportál beregszászi tudósítója úgy véli, a székely zászlóval fellobogózott EP-képviselői iroda magára vonhatja különböző országok titkosszolgálatainak figyelmét, amelyek azt provokációkra használhatják fel. A Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum párt beregszászi önkormányzati képviselői be is jelentették, hogy beadvánnyal fordulnak az ukrán titkosszolgálat és az Európai Parlament vezetéséhez, valamint Magyarország külügyminisztériumához, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e Kovács Béla európai parlamenti képviselő ügyfélfogadó irodája Beregszász központjában.
Nem fogadták kitörő lelkesedéssel a jobbikos nyilatkozatokat a kárpátaljai magyarok sem. „Számunkra biztonságpolitikai tényező, hogy ne lehessen bennünket irredentizmussal, szeparatizmussal vádolni. Ezért arra kérjük a magyarországi politikai pártokat, hogy ezt messzemenőkig vegyék figyelembe” – mondta a Heteknek Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület elnöke, aki annak sem örült, hogy néhány ukrán politikus összekeverte a jobbikos Kovács Bélával.
Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja szerint az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusait más határaikon belül élő nemzetiségiekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is.
Megjegyezte: már az előző ciklusban is közbeszéd tárgya volt a parlamenten belül, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy ez mennyiben közvetlen gazdasági érdeken nyugszik, jutnak-e illegális pénzek a párthoz.
Az is érdekes – mondta –, hogy Kovács Béla bár indul a hazai parlamenti választásokon, de egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, mely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mert Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselő nem menne át. Helyette inkább az Európai Parlamentben tevékenykedik, és ott fogják újra jelölni és bejuttatni, ahol viszont ilyen átvilágítástól nem kell tartania.
Kovács Bélát Brüsszelben csak a Gazprom, illetve az oroszok lobbistájaként emlegetik. Azt a gyanút, hogy – Gulyás szavaival élve – nem feltétlenül „autonóm személyiség”, életútja is erősíti. Mint korábban a Hetek megírta, a hat nyelven beszélő férfi japán és amerikai tanulmányait követően, 1986-ban Moszkvában szerzett nemzetközi közgazdászdiplomát a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 1986-ban hazaköltözött, ám 1988-ban homályos okokból visszatért a Szovjetunióba, és csak 2003-ban jött haza Magyarországra. A Jobbikba két évvel később lépett be, ezt követően erősödött a párt oroszbarát politikája. A párt mostani választási programjában nem meglepő módon szintén hangsúlyt kap Oroszország, amellyel – Németország és Törökország mellett – kiemelt kapcsolatot tartanának fenn.
De vajon milyen érdekei lehetnek az oroszoknak egy magyar neonáci párttal való kapcsolatban? Gulyás József szerint gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Moszkván kívül Kovács Béla és a Jobbik más politikusainak a megnyilatkozásait értékelve például Irán számára is jól jöhet egy olyan „szövetséges”, amely az EU-t mint értékközösséget belülről gyengíti, megkérdőjelezi a közösség létjogosultságát, alapértékeit, vagy olyan kérdésekben, mint például az izraeli–palesztin konfliktus, egyértelműen a zsidó állammal szemben foglal állást.
A szakpolitikus szerint ugyanakkor az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos Nemzeti Biztonsági Stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek.
2014. 03. 21. (XVIII/12)
