hetilap

„Mi van, ha nincs elég alkalmas nő?” – kérdezte a Civil Női Kormány (CNK) egyik tagját egy riporter azzal az európai parlamenti határozattal kapcsolatban, amely 40 százalékos női kvótát irányoz elő a legfelsőbb politikai, sőt immár a gazdasági döntéshozásban is. „És mi van akkor, ha nincs elég alkalmas férfi?” – hangzott a logikus válasz.
A Világgazdasági Fórum 2013-as jelentése szerint 132 ország közül hazánk a 116. helyen szerepel a nők parlamenti részvételét illetően, tehát még számos kevéssé fejlett ország is megelőz minket. Úgy tűnik, a kampányidőszak tematizálja a képviselőnők feltűnő hiányát, „a kérdés a levegőben van”. „A jelenlegi pártpreferenciák alapján legfeljebb 20 női tagja lesz az új, kisebb létszámú parlamentnek, ami a jelenlegivel lényegében megegyező, alig 10 százalékos arányt jelent. Ezzel a legutolsók maradunk a demokratikus országok sorában” – derül ki a Policy Solutions politikai elemző intézet gyorselemzéséből. A Fidesz–KDNP színeiben – főként listás jelöltként – kilenc-tíz, a baloldali összefogás képviseletében nyolc-kilenc, a Jobbiknál pedig két képviselő asszony kezdheti meg a munkát áprilistól. Arányaiban viszont az MSZP–Együtt–PM–DK képviselői között lesz a legtöbb női politikus, a Fidesz képviselőcsoportjában pedig a legkevesebb.
Ha bejut az LMP, akkor viszont ők hozzák a legjobb nőarányt, mivel egyedül ők teljesítik a demokratikus minimumot jelentő egyharmados kvótát, azaz 2-3 nőt juttatnak be a parlamentbe, köztük Szél Bernadettet és Schmuck Erzsébetet. A listás befutó helyeken a KDNP-t egyetlen nő, Hoffmann Rózsa képviseli, míg a Fidesz első női helyén Mátrai Márta áll, a Jobbikén Dúró Dóra, a baloldali tömörülésén pedig Szabó Tímea után Kunhalmi Ágnes. A jobboldali pártok a „bevált” képviselőnőikre építenek, míg új arcokat inkább a baloldal kockáztat, de jórészt a bizonytalan helyeken.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője, a párt Női Tagozatának elnöke szerint megyei és regionális szinten eddig is jobb volt a nőarány, amit a helyi és az országos politika eltérő jellegével magyaráz. Az index.hunak elárulta, hogy a Fidesz tudatos döntése a férfi jelöltek 95 százalékos aránya, mivel a párt egy belső felmérése szerint a választók szívesebben szavaznak férfiakra, mint nőkre. Ennek oka Pelczné szerint, hogy az emberek látják, hogy „az adott politikai közegben” a férfiak jobb érdekérvényesítők. Szavait sajnálatos módon alátámasztja az LMP-s képviselőnők négyéves vesszőfutása, akik szakmai jellegű felszólalásaikra gyakran kaptak lealázó reakciókat kormánypárti részről, elég csak Illés Zoltán államtitkár szépségről és okosságról szóló fejtegetésére vagy Tasó László képviselő „ütős” meg­jegyzésére gondolni.
„A mai magyar parlamentet tekintve, mi anno elkövettünk egy hibát: fölé lőttünk a színvonalnak” – írja blogjában az LMP-s Ertsey Katalin arról, miért döntött úgy, hogy áprilistól kiszáll a parlamenti „majomketrecből”. „Ebben a parlamentben, a teljesen kiüresedett és gyalázatos színvonalú »vitákban« merő pazarlás értelmes emberek idejét és képességeit erre fordítani. Különösen bántó ez egy igényesebb nőnek. Ahogy Schmidt Mari mondja: Katikám, egy értelmes nő nem megy le erre a szintre” – fogalmaz Ertsey, ellenpéldaként hozva fel Lengyelországot, ahol az áttörést a civilek és a jobboldali kormányok elkötelezettsége idézte elő a témában.
Még a kormányközeli Magyar Asszonyok Érdekszövetsége is – más nőszervezetekkel összefogva – közös állásfoglalásban üzent a pártoknak, hogy elengedhetetlen a nők politikai részvételének növelése. Egy képviselőnő-jelölt pedig az aláírásgyűjtése során kifejezett szimpátiát tapasztalt a választópolgárok részéről. „A 620 aláírónak legalább a fele férfi, összességében az emberek nagyon pozitívan fogadták az ötletet, hogy több nőt kellene küldeni a parlamentbe, bizonyos feladatokat rájuk kellene bízni, és minden területen meg kellene hallgatni a véleményüket. Jót tenne a politikai kultúrának az empatikusabb, higgadtabb, konszenzuskereső hangnem” – mondta el kérdésünkre egy kispárt egyik nőjelöltje, aki szerint elgondolkodtató, hogy a normális viselkedés ma nőiesnek számít. Merkel, Thatcher vagy Clintonné példája azt mutatja, hogy érdemes lenne esélyt adni a nőknek, ma már az új olasz kormány fele is nő.
Figyelemfelkeltés, a nők esélyegyenlőségének elősegítése a célja a lengyel mintára nemrég megalakult Civil Női Kormánynak, amely szakértőkből áll, de politikai ambícióik nincsenek. Szociális miniszterük lapunknak utalt rá: kimutatható, hogy ha a két nem eltérő igényeire és körülményeire tekintettel van a döntéshozás, az a versenyképesség és a társadalmi jóllét – nem mellesleg a születésszám – növekedését idézi elő. Ezért a CNK célja, hogy közpolitikai javaslataival aktívan befolyásolja a közbeszédet és a politikai diskurzust, hogy a nők szakértelmét fokozottabban elismerjék, és jobban bevonják őket a döntéshozatalba. Párbeszédre ösztönzik mind a nőket, mind a férfiakat a nemek közötti kiegyenlítettebb szerepmegosztás és együttműködés érdekében. A CNK szeretné a nőket kicsit aktivizálni, különös tekintettel a 2014-ben zajló parlamenti, uniós és önkormányzati választásokra.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek