hetilap

Hetek hetilap vásárlás
1700 milliárd az ablakban?
Ha ez igaz, az az évtized botránya

2013. 11. 25.
Horváth András 14 évig volt az adóhivatal ellenőre. Szakterülete az országhatárokon átnyúló láncolatos áfacsalás. Vizsgálatai során rájött, hogy az adóhatóság sok esetben finoman szólva is engedékenyen bánt egy sor céggel, miközben tudta, vagy tudhatta volna, hogy az adott cégek olyan számlázási láncolatban működ­nek, ahol a beszállítók egy része kifejezetten adócsalás céljából működik.

Horváth szerint Magyarországot évente akár 1700 milliárd forintnyi kár éri áfacsalás miatt, ám ennek legalább a felét be lehetne hajtani. Amennyiben az adóhatóság megfelelően végezné a munkáját. Észrevételeit Horváth többször is jelezte írásban és szóban is feletteseinek. Kollégájával tett kezdeményezésére az élelmiszerszektorban 2011-től elindult egy rendszerszerű adóvizsgálat, melynek során kezdett feltárulni az orbitális, egyszersmind primitív csalási mechanizmus. Azonban 2012 októberében Horváthot és társát félreállították.
Az adóhatósági szakember az elmúlt egy évben több tanulmányban írta meg tapasztalatait, emellett bizonyítékokat és szövetségeseket gyűjtött. A múlt héten beadta felmondását, feljelentést tett az ügyészségen, és sajtótájékoztató kíséretében nyilvánosságra hozta egyik, kisebb könyvnyi írását. Ha állításai igaznak bizonyulnak, az alsó hangon is azt jelenti, hogy itt van az évtized botránya.   
Horváth a múlt héten az atlatszo.hu-n publikálta mintegy 80 ezer karakteres tanulmányát, melyben – az adó- és üzleti titok miatt – konkrét cégnevek említése nélkül tárta fel a rendszer működését.
Az adószakember főbb megállapításai vázlatosan: Az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint Magyarország 2011-ben a GDP 3,7 százalékának megfelelő, vagyis 1110 milliárd forint áfabevételtől esett el. A teljes adócsaló vertikum teljesítménye a 2011. évi áfabefizetési és -kiutalási adatokat figyelembe véve, szerénynek tekinthető 30 százalékos adóelkerülési aránnyal számolva 1650 milliárd forintot tesz ki.  
A kár jelentős részét határokon átnyúló adócsaló hálózatok okozzák. A hálózatokban fantomcégek mellett működő magyar és multinacionális kereskedelmi láncok vannak. Az érintett külföldi országok: Szlovákia, Csehország, Románia, Ukrajna. Az érintett termékek jellemzően: cukor, étolaj, kávé, gabona.
A csalás egyik módja, amikor a bonyolultnak tűnő körbeszámlázás során a főszereplők valóságos árualap nélkül igényelnek vissza áfát. A másik, amikor költségcsökkentési céllal fiktív számlát fogadnak be a cégek.
Az adóhatóság, különös módon, a számlázási lánchoz tartozó, valóban működő cégekhez csak nagy ritkán jut el. Adócsalás, adóelkerülés megállapítására többnyire azoknál a fantomcégeknél kerül sor, melyektől aztán egy forintot sem lehet behajtani.
Jellemző, hogy miközben egy adott időszak ellenőrzése során az adóhivatal látja a tendenciákat, és rendszeresen kapja a csalásra utaló megkereséseket és jelzéseket külföldi kollégáktól, mégis újabb és újabb kiutalásokat teljesít a tulajdonképpen már megbukott adózó részére.
A rendszeresen nagy összegű áfa-visszaigényléseket benyújtó adózóknál évente egy-két bizonylat-, nyilvántartás-ellenőrzés történik meg, amelyek általában néhány napon belül lezárulnak. Az ilyen típusú ellenőrzésekben adókülönbözetet nem lehet megállapítani, mert ahhoz adónem-ellenőrzésre kellene áttérni, ami a kiemelt adózók körében ritka, mint a fehér holló.
Nagyon sok kiemelt adózó esetében akár 5-10 évre visszamenően sem történt érdemi, tartalmi vizsgálat.
A magyar adóhatóságnál a nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező konglomerátumoknak a megkülönböztetés nélküli ellenőrzése tabutémának tekinthető, azokat ilyen szempontból egy jól kiépített rendszer védi a NAV-on belül.
Külső befolyásolási cselekedetekről van szó, amelyek áttételesen, sokszor magas szintű vezetők közvetítésével jutnak el az adóellenőrzéseket végző kormánytisztviselőkig, s amelyek mögött erős gazdasági, politikai érdekcsoportok – ha tetszik, gazdasági potentátok vagy oligarchák –, illetőleg az ő akaratukat közvetítő személyek állnak.
A befolyásolási kísérletek többnyire vizsgálatok leállítására vagy megakadályozására, a megállapítható adóösszeg csökkentésére, korrumpálhatatlan kormánytisztviselők félreállítására irányulnak.
A folyamat 2007 óta érhető tetten a hatóságnál, és a reményekkel szemben a kormányváltás után sem került sor fordulatra. A hivatal belső működése felett nagy befolyással rendelkező hatalmi centrum gyakorlatilag érintetlen maradt.
A fentiek alapján Horváth szerint hamis alapokon nyugszik a magyar kormányzat úton-útfélen hangoztatott tézise, miszerint ők a multinacionális érdekkörök, illetve piaci szereplők ellen folytatnak szabadságharcot a magyar polgárokat kizsigerelő extraprofitjuk miatt. „A fentebb tárgyalt szektorokban és még sokfelé éppen az ellenkezőjéről van szó: az extraprofitjukat növeljük azzal, hogy támogatjuk az adóelkerülő, az adóbefizetési kötelezettségüket jogszerűtlen módon csökkentő, áfa- és járulékcsaló magatartásukat.”

Elmélet vagy gyakorlat

Horváth András 1993-ig Fidesz-tag volt, sőt, Kőbányán önkormányzati képviselőként tevékenykedett. Régóta ismerte egyebek mellett Révész Máriuszt, a Fidesz volt szóvivőjét, aki egyébként kőbányai politikus. „Egy kormánypárti képviselő hozta be a Házba. Egyszer találkoztam vele a parlamenti folyosón, ahol elmondta az összeesküvés-elméletét. Nekem a gabonapiacról beszélt, ezért nehéz elhinni, hogy általánosan rálátott volna a kiemelt adózókra” – mesélte el nekünk a Fidesz egyik ismert vezetője a találkozóját Horváth Andrással, akinek állításait nem tartotta megalapozottnak. A leírásából úgy tűnik, hogy az exellenőrt bogaras, kissé paranoiás embernek tartja. Forrásunk azt magyarázta nekünk, hogy a NAV-on belül a kiemelt adózók igazgatóságán ágazatokra szétbontva foglalkoznak az ellenőrök az ügyekkel. A magát koronatanúnak tartó férfi is egy részterület ismerője volt. „Lehet, hogy korábban igaz lehetett, hogy a gabonakereskedelemben milyen mértékű áfacsalások történtek, de éppen a kormány hozta meg azt a lépést, hogy ezt a trükköt a fordított áfa bevezetésével lehetetlenné tette” – fogalmazott a gazdaságpolitikus. 2012 közepén vezették be egyes mezőgazdasági termékek (gabona- és takarmányfélék) esetében ezt az adófizetési technikát. Alapesetben az áfát a szállító kiszámlázza a vevőnek, azaz elkéri tőle az ellenértékét, és a szállító ezt az áfaösszeget fizeti be az államnak. A fordított áfánál a szerepek felcserélődnek: a szállítónak az áfával semmi dolga, áfa nélkül számláz, a vevőre hárul az áfa ellenértékre való „rátétele”, az állam felé való bevallása, és bizonyos esetekben (ha ezt az áfát nem jogosult levonni) a megfizetése is. Ez olyan iparágakban elterjedt mód, ahol jellemző volt az áfa elcsalása. (A végfelhasználó ugyanis nem tud eltűnni.) A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten azonnali vizsgálatot rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkáját érintő nyilatkozattal kapcsolatban. A hétvégén lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül. A nyilatkozattal ellentétben a NAV növelte az ellenőrzési vizsgálatok számát a legnagyobb adózók körében, így jelenleg évente átlagosan 1,6 vizsgálat jut egy adózóra. Az ellenőrzésre minden olyan esetben sor kerül, ahol vélelmezhető az adóelkerülés. A vizsgálatok 80 százaléka megállapítással zárul, a körbeszámlázásos ügyekben 1817 adóellenőrzés fejeződött be. A NAV összesen 83 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg ezekben a vizsgálatokban. A NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen, tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, az adóhatóság korábbi elnökhelyettese a hvg.hu-nak elmondta: szinte kizárt, hogy intézményesen ki lenne adva, miszerint bizonyos ügyek után ne menjenek az adóellenőrök. A revizorok felettesei csak rendkívül nyomós indokkal dönthetnek úgy, hogy megakasztják az adó­-hiány megállapításának folyamatát. Az adószakértő tapasztalata szerint a multikat egyre szigorúbban vizsgálják, „olyan biztosan nincs, hogy ezeket a cégeket védeni kell”. Hasonlóan vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, aki szerint igen kérdőjeles, hogy történt-e olyan az adóhatóságnál, amiről Horváth András beszélt. (Hazafi Zsolt)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!