Az elsőt leginkább a Fideszt hazaárulással megvádoló Jobbik emlegeti, de amit a radikális párt akar, az maga lenne az Európai Unióból való kilépés. A Vona Gábor vezette politikai alakulat ugyanis nem veszi figyelembe, hogy az uniós csatlakozással kikerülhetetlen lett az, hogy Magyarországon külföldiek is vásárolhassanak földet. Csak a közösségből való kilépéssel lehetne olyan szabályt elfogadni, amely ezt a lehetőséget teljesen kizárja. A kormány viszont olyan szabályokat fogadott el, amely ugyan papíron lehetővé teszi a földvásárlást, de a bürokratikus szabályoknak köszönhetően a gyakorlatban szinte lehetetlennek tűnik az, hogy nagy tömegben vásároljanak földet Magyarországon.
Nem ennyire alaptalan a dél-amerikai birtokrendszer emlegetése az új törvény kapcsán, amit leghangosabban a Fidesz-frakcióból kilépett Ángyán József képvisel, noha egyértelműen nem bizonyítható, hogy az új szabályozás ide vezet. Igaz, lehet úgy magyarázni az új jogszabályt, hogy lehetővé teszi ilyen birtokok létrejöttét.
Ángyán azért emlegeti Dél-Amerikát, mert ott maradt meg, illetve alakult ki újra a régi Európára jellemző feudalista agrármodell. A föld nagybirtokosok kezében van, akik a haszonból csak minimálisan forgatnak vissza a helyben lakók számára. Dél-Amerikában egyes államokban polgárháborúhoz vezetett ez a probléma, és a földkérdés miatt alakult a nyolcvanas években Brazíliában a fegyveres összetűzésektől és erőszakos földfoglalásoktól sem mentes, fénykorában másfél millió lázadót megmozgató Földnélküli Munkások Mozgalma.
2013. 06. 28. (XVII/26)
