Az Alkotmánybíróság (AB) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit és alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen. A parlamenti többség a március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással ezt úgy oldotta meg, hogy az Alaptörvénybe emelte az Országgyűlés jogát az egyházi státusz adományozására, illetve rögzítette: a vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként a sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.
Balog Zoltán 62 oldalas előterjesztése ezen a nyomon halad és az egykori 1895-ös szabályozás irányához kanyarodik vissza. Az eddigi „egyház” kategória helyett a „vallási közösséget” teszi jogi gyűjtőkategóriává, majd azon belül két szintet hoz létre. A felső szinten a „bevett egyházak” helyezkednek el, tehát azok, akiket a hatályos törvényi lista felsorol, illetve, akik meg tudják ugrani a törvényi feltételeket: legalább 100 éves nemzetközi működés, legalább 20 éves múlt és a lakosság 0,1 százalékát kitevő létszám (kb. 10 ezer fő). Az aspiráns felekezet tanai, tevékenysége nem sértheti az emberi méltóságot, nem merülhet fel vele kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat, és – új elemként – alkalmas kell legyen közösségi célok érdekében történő együttműködésre (!). A feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, történészekből, illetve szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.
A T. Ház kizárólagos hatásköre egy közösség bevett egyházi státuszba emelése, melynek során szabadon mérlegelheti a törvényben rögzített tartalmi feltételek meglétét vagy azok hiányát.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2013. 04. 19. (XVII/16)
