hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fordulat a Fideszben
„Nem lehet bőrszín alapján eleve gyanúsítani”

2013. 01. 17.
A szigorú büntetőpolitikának köszönhetően Európa egyik börtönországa lettünk, de hiába tömöttek a büntetés-végrehajtási intézmények, negyed­évente történnek olyan súlyos bűncselekmények, amelyek megrázzák Magyarországot. A Bayer-ügy viszont jól példázza, hogy nagyon vékony az a mezsgye, ahol már a rasszizmus is belekeveredhet az események értelmezésébe. Ráadásul úgy tudjuk, hogy bár vezető fideszes politikusok kezdetben elítélték párttársuk írását, de a közvélemény szondázását követően a Fidesz irányítói úgy döntöttek, hogy kiállnak a publicista mellett, és nem zárják ki a pártból. A sztorit pedig „rátolják” az MSZP-re.

A kormányváltást követően Orbán Viktor többek között Ózdon, a legutóbbi, romák által elkövetett brutális gyilkosság helyszínén is megígérte, hogy két héten belül érezhető változások lesznek a közbiztonság területén. Hiába erősítette ezt meg a belügyminiszteri szék várományosa, Pintér Sándor, nem hogy két hét, hanem lassan három év alatt sem sikerült „rendet tenni”. Ezt nem csak a szigethalmihoz és az ózdihoz hasonló, a közvéleményt felháborító esetek (lásd keretes írásunkat) látszanak alátámasztani, hanem a statisztikák is ezt mutatják. Bár kérésünkre a Belügyminisztérium lapzártánkig nem tudta megküldeni a legfrissebb statisztikai adatokat, az eddig is ismert volt, hogy 2011-ben nőtt a bűncselekmények száma. Ezen belül több volt a gyilkosság és a betörés, és különösen drasztikusan emelkedett a kifosztások száma: 2006-ban 332 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2011-ben pedig 1484-et. Igaz, eközben csökkent a gyilkossági kísérletek és a vagyon elleni összes bűncselekmény száma.

Az összes bűncselekmény várhatóan 2012-ben is növekedni fog. Eközben a szigorodó büntetőpolitika annyit mindenképpen elért, hogy ennél nagyobb mértékben nőtt a börtönnépesség. Száz­ezer lakosra jelenleg 172 börtönlakó jut, ami a nyugat-európai átlagnak csaknem a duplája. Mindez természetesen nem csupán közbiztonsági kérdés, hanem szorosan összefügg a magyar–cigány együttélés válságával. Hivatalos statisztika ugyan nincs, ám a becslések szerint a börtönlakók többsége – vagy akár döntő többsége – roma származású lehet. Az sem lehet véletlen, hogy a személy elleni erőszak, a kifosztások és garázdaságok tekintetében legfertőzöttebb országrészek – például Szabolcs-Szartmár-Bereg, Borsod megye – egyben a romakérdés szempontjából leg­inkább érintett régiók közé tartoznak. Nyilvánvalóan nem ez lehetett a szándéka, mindenestre a kormány tehetetlenségét bírálta – ha közvetve is – a szigethalmi késelés nyomán megjelent cikkében a Fidesz-alapító Bayer Zsolt is. Írása azonban nem ezért okozott botrányt, hanem a következő sorok miatt: „A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

Eleinte még a Fideszen belülről is bírálat érte a publicistát, később azonban már „bevédték”, és a „gyilkosok oldalán állónak” minősítették baloldali kritikusait, köztük a Fidesz-székház előtt a Demokratikus Koalíció szervezésében tüntetőket. A fordulatot az okozhatta, hogy a párt megbízásából belső használatra készült rapid közvélemény-kutatás szerint az emberek 80 százaléka egyetért Bayer megközelítésével.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!