Ráeszmélt a kormány az egyházi költségekre?

Hogy a feleszmélés a Hit Gyülekezetéhez kötve vált hírértékű eseménnyé, ahhoz egy Jobbik-közeli garázstévének Orbán Viktorhoz intézett hangulatkeltő kérdésére volt szükség a frakcióülés után. Nem tudni, hogy a miniszterelnököt tájékoztatták-e Európa legnagyobb neoprotestáns közösségének hazai beágyazottságáról, de a kormány egyházpolitikai szakértőinek környezetéből úgy értesültünk, hogy nem a Hit Gyülekezetére utalt, mikor elkezdte feszegetni az egyházak társadalmi támogatottságával arányos intézményfenntartói szerepvállalását.

A kormányfő konkrétan ezt mondta: „A szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól."

Mint kiderült, az alapgondolat Semjén Zsolté, aki a történelmi egyházak felségvizeit képező szociális ellátórendszerben hirtelenjében felbukkant kisegyházak miatt ugrasztotta ki a nyulat a bokorból. Részéről a népszámlálási adatokból indulna ki annak meghatározásakor, hogy mekkora hívőszámhoz mennyi intézményi ellátott társítható. Amelyik egyház átlépi a készülő jogszabályban meghatározott viszonyszámot, magára vessen, más megoldást kell találnia az állami finanszírozás helyett. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes valóságos válságstábot gründolt a probléma kezelésére: Balog Zoltán csúcsminiszter, Hoffmann Rózsa oktatási és Soltész Miklós szociális államtitkár, Hölvényi György újdonsült egyházügyi államtitkár és egyházi vezetők keresik majd a járható utat.