hetilap

A Fidesz a kérdőíves társadalmi kommunikációra még ellenzéki korában szokott rá, hisz 2004-ben a kormányzó MSZP riválisaként indította el a Nemzeti Petíció („Munka, otthon, biztonság") elnevezésű kezdeményezését, amit 2005-ben követett a Nemzeti Konzultáció. Jellemzően többnyire népszerű, kevés elutasítást kiváltó kérdésekkel bombázták a választókat. A Nemzeti Petícióba például - amit mint­egy 1 millió 120 ezren írtak alá - többek között olyan kérdések szorultak, mint hogy a kormány tartósan csökkentse a gyógyszerek árát, illetve, hogy limitált legyen az energiaár-emelés. Az akkori kormánypárti politikusok már ekkor megvádolták az Orbán Viktor vezette pártot, hogy az akció elsősorban a lehetséges választóikról szóló adatgyűjtést célozza. A 2006-os választási kampány egyik vitatott témája volt, hogy az akkor még a közvélemény előtt teljesen ismeretlen Kubatov Gábor mobilizációért felelős kampányszervezőként valóban mozgat-e egy elképesztő szervezettségű, „jó" szavazók - „rossz" szavazók címlistákkal rendelkező aktivista hadsereget. Egy 2010-ben nyilvánosságra került hangfelvétel szerint 2009-ben egy pécsi időközi választáson létezett egy titkos lista. Kubatov Gábor ma országgyűlési képviselő, a Fidesz országos pártigazgatója.

Az tény, hogy a 2004 és 2006 között végrehajtott akciókkal a Fidesz szervezete alaposan felkészült a Gyurcsány-kormány elleni népszavazási kampányra, aminek köszönhetően több mint 3,3 millió polgár igenlő voksát voltak képesek begyűjteni a 2007-ben indított, de 2008-ban „végrehajtott" Szociális Népszavazáson. Az akció megroppantotta az MSZP-SZDSZ koalíció társadalmi bázisát. Érdekes, hogy 2010 után Orbán Viktor folytatta a konzultációk sorát, elsőként áprilisban „öt nemzeti ügyben" tartottak népi egyeztetést, majd jöttek 2011-ben az alkotmányozással, majd a szociális kérdésekben megtartott nemzeti konzultációk.

A legújabb, immáron negyedik nemzeti konzultációt múlt héten pénteken jelentette be Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban, a konzultációs íveket pedig már ezen a héten elkezdték postázni. Mintegy 8 millió ember találkozik majd a nyomtatványokkal. A miniszterelnök szavai szerint ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kérik ki az emberek véleményét. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. „Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetők, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: „Részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük."

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek