hetilap

Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselők még a kormányváltás eufóriájában (2010. május) benyújtották azt a közoktatási törvényt módosító javaslatukat, amely - megfogalmazásukban - az „egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését" célozta meg. Ennek lényege egy, a szocialisták által beépített fék eltávolítása volt a jogszabályból, amely arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy az átadás után további öt évig kiegészítő normatívával finanszírozzák az intézményt. A módosítás eredményeként pontosan az a folyamat indult be, amire a KDNP számított: az önkormányzatok egy része tokkal vonóval adta át, elsősorban a „történelminek" nevezett felekezeteknek iskoláit, melyek zavartalan működése onnantól kezdve gyakorlatilag az állam kasszáját terheli.

Az eleinte lassacskán csörgedező folyamatot az duzzasztotta gyors sodrású folyóvá, hogy az új szabályozás értelmében mindazokat az önkormányzati iskolákat, melyek idén május végéig nem kerülnek egyházi kezelésbe, jövő januártól az állam veszi át. A képviselőtestületek tehát most egy olyan kényszerhelyzetbe kerültek, hogy vagy valamelyik - az új vallástörvény által elismert - egyházzal kötnek sebtiben fenntartói szerződést, és akkor lesz némi beleszólásuk az üzemeltetésbe, vagy iskolájuk bekerül a „nagy állami üstbe", és mondjuk racionalizálásra hivatkozva lassacskán megszűnik a településen az oktatás - mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő oktatáspolitikai szakértő.

Az átadáshoz a képviselőtestületnek egyeztetnie kell az iskolaszékkel, a szülői szervezetekkel, a diákönkormányzattal és a pedagógusokkal vagy a közalkalmazotti tanáccsal, illetve be kell vonnia egy állami pedagógiai szakértőt. A fúzió azonban akkor is létrejöhet, ha minden érintett tiltakozik. Ha mindezeken a szűrőkön átment a kezdeményezés,

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek