Somorjai László
Mint ismeretes, a 9-es erejű japán földrengést követően a Fukusima Daiicsi telephelyen lévő atomerőmű három blokkjában a biztonsági berendezések leállították a láncreakciót. Az erőművet azonban nem lehet egyik pillanatról a másikra „kikapcsolni”, a továbbra is termelődő hőt valahogy el kell vezetni. Az erre szolgáló biztonsági rendszerek azonban a földrengés utáni hatalmas szökőár miatt felmondták a szolgálatot. A reaktorok aktív zónája, illetve a pihentető medencék is hűtés nélkül maradtak. A reaktor-blokkokban ez okozta az eddigi robbanásokat. Az üzemzavar a mai napig nem szűnt meg, lapzártánk napján is ismeretlen eredetű, fekete füstöt okádott a reaktor.
„A robbanásokat követő radioaktív felhő a távolság növelésével négyzetes arányban „hígul”, így a sugárzás erőssége is ugyanilyen arányban csökken. Ráadásul a sugárzó anyag ülepedéssel és csapadékkal is kikerülhet a légkörből, ezért a tőlünk mintegy tízezer kilométerre lévő japán erőművet sújtó katasztrófa nem jelent közvetlen veszélyt számunkra” – mondta lapunknak Kánai Gábor meteorológus. Az eddig mért értékek is azt mutatták, hogy a robbanástól néhány száz kilométerre (például Kamcsatkán) a radioaktív sugárzás már az egészségre káros érték alá csökkent.
Turai István, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) főigazgató főorvosa lapunknak elmondta, hogy egy esetleges, hazánkat érintő nukleáris baleset elhárítása egy szakemberekből álló kormányközi koordinációs bizottság feladata. A tárca vezetője a kijelölt, szak-intézeti háttérrel rendelkező hozzáértők mérési eredményeire alapozva hoz döntést a szükséges intézkedésekről. A konkrét beavatkozásokhoz létezik egy előre kidolgozott terv (Országos Balesetelhárítási Intézkedési Terv – röviden OBEIT), az abban foglalt módszertani útmutatókkal. Szükség esetén – a mért sugárzás függvényében – ilyen konkrét beavatkozások lehetnek például az emberek elzárkóztatása, vagyis fedett helyen, zárt ajtók és ablakok mögött tartása a radioaktív felhő elhaladásának idejére; kimenekítése az érintett (szennyezett) területről; és jódprofilaxis alkalmazása („pajzsmirigyblokkolás”), amikor a napi jódszükséglet ezerszeresét tartalmazó jódtabletta (kálium-jodid) bevételét javasolják, hogy a szervezet ne építse be a belélegzett jód radioaktív változatát.
Egy nukleáris baleset vagy terrortámadás esetén a sugársérültek kezelésére országos viszonylatban kilenc klinikai intézmény áll rendelkezésre. Krízishelyzetben a lakosság megfelelő tájékoztatása a Nukleáris Balesetelhárítási Védelmi Bizottság LATÁCS (Lakossági Tájékoztatási Csoport) elnevezésű egységének felelőssége, melynek koordinálását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója végzi.
Elfújta a szél
Az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófa mély aggodalommal töltötte el „pártunk és kormányunk” akkori vezetőit a közelgő május elsejei felvonulás miatt. A hivatalos direktíva szerint a magyar munkásosztályt meg kellett kímélni az atomreaktor robbanásának hírétől, vállalva azt a veszélyt is, hogy a dolgozó osztály ruházata kedvezőtlen időjárás esetén nukleárisan szennyezett esővel ázhat át. A pártközpont még azt is megtiltotta, hogy a média ismertesse a széljárást, mivel a radioaktív légtömegek érkezésének hírére nem kívánt képzettársításra vetemedhetett volna a magyar proletariátus. Ennek ellenére Havas Henrik a Magyar Rádió akkori riportereként bejelentette, hogy a lengyel síkság irányából nagy légtömegek érkeznek hazánkba. Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a hadsereg és a polgári erők „vezére” egy sajtótájékoztatón magából kikelve üvöltött Havasra: „Küldtem már tankokat a Bródy Sándor utcába, s ha kell, most is küldhetek egyet-kettőt, hogy szétlője ezt a bandát.”
2011. 03. 25. (XV/12)
