hetilap

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség január 27-én vádiratot nyújtott be a 89 éves Biszku Béla ellen a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásának bűntette" miatt. A vádirat szerint Biszku, az MSZMP egykor meghatározó politikusa, a pártállam belügyminisztere, egy tavaly nyári tévéműsorban nagy nyilvánosság előtt jelentéktelen színben tüntette fel a kommunista rendszer bűneit. „Ehhez nem volt közvetlen közöm. Az, hogy mennyi ember hagyta el az országot, az akkori helyzetnek a következménye volt, és én rendkívül sajnáltam azokat az embe­reket" - felelte Biszku a Duna TV 2010. augusztus 4-ei műsorában arra a felvetésre, hogy az 1956-os forradalmat követő megtorlás során háromszáz embert kivégeztek, húszezer embert börtönbe zártak, és kétszázezer ember elhagyta az országot.

Ez az egyik gondolatsor, ami a Biszku Béla elleni vádiratban szerepel - tájékoztatta a Heteket Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A másik, szintén a per tárgyává tett blokkban Biszku az '56 utáni perekről beszélt: „Az ítéleteket nem én hoztam. A nyomozó hatóságok nyomoztak, az ügyészség vádat emelt, a szuverén bíróság ítéletet hozott." A riporter kérdésére pedig azt mondta: az ítéleteket „nem tartja koncepciós ítéleteknek". (A következő mondatban ugyanakkor arról beszél: előfordult, hogy azt is jelezték a bíróságnak, ha egy-egy ítéletet túlzónak tartottak.)

Biszku azt is kijelentette, hogy az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak tartja, a megtorlásokért pedig nem kér bocsánatot, mert nincs miért. „Kitől kérjek bocsánatot?" - kérdezett vissza a belügyminisztersége kezdetén 36 éves Biszku. Majd többek között azzal érvelt - ezek a mondatok nem szerepelnek a vádiratban -, hogy „a rendszer leghűségesebb vezetőit, például Mező Imrét meggyilkolták, karhatalmista kiskatonákat lincseltek meg, lábuknál fogva felakasztották őket a fára, és kivágták a szívüket. Ezt lehet forradalomnak tekinteni?" Ugyanakkor tagadta, hogy tőle származna az a dokumentum, amelyben arról esik szó, hogy a megtorlás időszakában túl sok enyhe ítélet születik, és „viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma". Azt mondta, a legjobb tudása szerint tevékenykedett, „népe és hazája érdekeit igyekezett szolgálni, a rendszerért folytatott harc pedig igazságos volt".

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek