hetilap

„A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje” – nyilatkozta a Heteknek Alexa Noémi, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit az úgynevezett elszámoltatásról kérdeztünk. Papcsák Ferenc kormánybiztos és kollégái hetente állnak elő újabb és újabb, az előző politikai garnitúrát érintő korrupciógyanús üggyel. Mennyire segíti a korrupció elleni küzdelmet, hogy kormányzati szinten zajlik az MSZP–SZDSZ politikai elitjének úgynevezett elszámoltatása? –ŰHa politikai motivációból indulnak is az akciók, visszatartó erejük akkor tud lenni, ha eljárás és szankció követi őket. Egyébként tipikus nemzetközi gyakorlat, hogy a hatalomváltáskor az új politikai vezetés igyekszik elődjeinek úgynevezett piszkos ügyeit feltárni. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is felmerül, hogy mennyire kiegyensúlyozott egy ilyesforma politikai akció. Papcsák úrnak és kollégáinak a tevékenységét az minősíti például, ha csak ellenzéki önkormányzatok esetében találnak gyanúsnak vélt ügyleteket. A közhangulat azonban azt követeli, hogy a tolvajokat, azaz a korrupt politikusokat kőkeményen büntessék meg. Az elszámoltatás okozhat-e társadalmi katarzist?       –ŰOkozhat, de egyelőre még nem világos, hogy a kormányzati elszámoltatás milyen mélységű lesz, és milyen eredménnyel zárul majd. A TI kutatásai alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is nagyon mély a politikai és gazdasági elit összefonódása, azaz nem egy-két politikus vagy minisztériumi vezető botlásáról van szó. A párt- és kampányfinanszírozást, illetve a közbeszerzések szféráját áthatja ez a „szisztéma”. A korrupció rendszerszerű. Olyan érdekhálók, úgymond „polipok” működnek, melyeken keresztül professzionálisan zajlik a közpénzek illegális felhasználása. Kutatások szerint például a közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje. Amennyiben az elszámoltatás keretében ilyen ügyletek napvilágra kerülnek, és bizonyítást nyernek, az okozhat társadalmi katarzist. Bár a világ számos országában nagyobb a korrupció, európai összehasonlításban mégis súlyosan elmaradottnak számítunk. Mindez mély politikai és erkölcsi válságot okoz a társadalomban. A katarzishoz az szükségeltetne, hogy a rendszer lebontása megkezdődjön.2002-ben is hasonló volt a közhangulat, melyet akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció Keller László közpénzügyi államtitkári megbízatásával igyekezett meglovagolni. Ma Keller László „politikai hullának” számít, örülhet, ha egy vidéki polgármesteri széket meg tud szerezni, a katarzis elmaradt. Mi az oka az ilyen akciók sikertelenségének?–ŰA korrupciós ügyeket a világ minden táján a legnehezebb bizonyítani. Magyarországon csak egy gazdasági és politikai elit van, még ha az utóbbi pártokra tagolódik is. Nagy ügyek esetében kizárt, hogy csupán az egyik oldal érintettségét lehessen bizonyítani.Papcsák úr tényfeltárása egyébként stabil jogi alapokon áll? –ŰA kormánybiztos rendelkezik kellő jogi eszközzel ehhez a munkához, nem él vissza a hatalmával, ha átnézik kollégáival az állami szerződéseket. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészég és a bíróság is bír ilyen eszközökkel. Még nem tudjuk megítélni, mennyire politikai az elszámoltatás, csak akkor lehet értékelni, ha lezárultak az ügyek. Számomra inkább az hiányzik, hogy nem rendszerszerű a korrupció elleni fellépés. Az elszámoltatáson túl egyelőre keveset hallani a megelőzésről és az új kormány korrupció elleni stratégiájáról. Nem kellene a spanyolviaszt feltalálni, a nemzetközi tapasztalatokból egy sor bevált intézkedés átvehető lenne.Honnan lehet tudni, hogy valódi, tényszerű elszámoltatás zajlik, vagy politikai leszámolás, egyfajta „vérbírói” tevékenység? –ŰEmlítettem, hogy a közbeszerzések nagy többsége korrupcióval van átitatva. Ezek jelentős része az önkormányzati szférát érinti, tehát ha csak az egyik oldal által vezetett városok esetében találnak majd gyanús ügyleteket, akkor nyilvánvaló, hogy részlehajló módon zajlik az elszámoltatás. Ha így lesz, akkor biztos szimpla leszámolás zajlik csak.A korrupció elleni küzdelem szempontjából nem lett volna jobb, ha egy független és hiteles szakemberekből álló, úgynevezett „Tiszta kezek” hivatalt állítanak fel az ilyen ügyek feltárására?–ŰHongkongban találták ki ezt az Antikorrupciós Ügynökség-modellt, ahol sikereket is ért el, de az a tapasztalat, hogy Kelet-Európában ellentmondások kísérik az ilyen szervezetek működését, aminek az oka, hogy sikerük egy hatalmi helyzethez köthető. Általában a választások környékén szokták életre hívni az ilyen intézményeket, majd idővel adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítik a munkájukat, például leváltják a sikeres vezetőiket, csökkentik hatásköreiket, vagy megnyirbálják a költségvetésüket. Magyarországon inkább a jelenlegi bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszert kellene úgy megerősíteni, hogy érdemben képes legyen fellépni a valódi, ma még szinte mindenhol jelen levő korrupció ellen. n