hetilap

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1998-ban hirdette meg a magyar jobboldal a „médiaegyensúly” helyreállítását. Ez egyszerre jelentette a közmédiumok személyi összetételének átalakítását, a jobboldali orgánumok állami támogatását, illetve a balos médiumok „ráncba szedését” (emlékezhetünk még a Juszt-féle Kriminális vagy a Világgazdaság szerkesztőségében történt rendőrségi házkutatásokra vagy például a lex Pokol néven elhíresült törvénytervezetre). A jobboldal vezetői az eredményekkel nem lehettek maradéktalanul elégedettek a ciklus végére, hiszen a választási vereséget a „baloldali médiatúlsúly” nyakába varrták, Orbán Viktor pedig felszólított a jobboldali újságok előfizetésére. Hovatovább azt is felvetette, hogy a Magyar Televíziót osszák fel a jobb és baloldal között, amire Medgyessy Péter akkori miniszterelnök azt felelte, hogy ha valakinek televízió kell, vegyen magának.
A jobboldal vezetői szót fogadtak: 2002 végén megalakult a Hír TV. A nyolc évnyi ellenzéki időszakban sikeresnek tekinthető jobboldali médiabirodalom jött létre, amely jelenleg három nagy érdekeltségi körhöz köthető. Ezek a következők: a Liszkay Gábor és Töröcskei István nevével fémjelzett Nemzet-csoport (Magyar Nemzet, Hír TV); az (eddig) Fellegi Tamáshoz kapcsolható Infocenter-csoport (Heti Válasz, Lánchíd Rádió, valamint a Class FM-et működtető Advenio Kft. kisebbségi tulajdonrésze is ide tartozik); továbbá Széles Gábor nagyvállalkozó magánbirodalma (Echo Tv, Magyar Hírlap).  
A választások második fordulója előtt néhány nappal ebben a felállásban történt némi „fazonigazítás”. A vagyongazdálkodási csúcsminiszteri poszt várományosaként emlegetett Fellegi Tamás megvált az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. többségi tulajdonrészétől. A cég részvényeinek 52 százalékát Nyerges Zsolt, a Class FM országos kereskedelmi rádiót birtokló Advenio Kft. többségi tulajdonosa, Fellegi eddigi üzlettársa, valamint Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, Orbán egykori kancelláriaminisztere vásárolta meg. (A dán DEFAP pénzügyi csoport tulajdonában lévő Central Media Aps. tulajdonrésze változatlan maradt.) Nyerges átvette az Infocenter.hu Zrt. vezérigazgatói feladatait is. Nyilván ezek az átalakítások azt a célt szolgálták, hogy az üzleti szférából a politikai porondra lépő Fellegit ne támadhassák médiatulajdonlásai miatt.
Ezt követően az Infocenter.hu Zrt. megvásárolta az
IKO Média Holding Zrt. részvényeinek 100 százalékát.
Az IKO Média tulajdonában van az RTL Klub televíziós csatornát üzemeltető M-RTL Zrt. részvényeinek 31 százaléka. (Piaci találgatások szerint 30-40 milliárd forintos üzletről beszélhetünk.) Nyerges Zsolt a szerződés aláírása után azt mondta: örül, hogy az Infocenter.hu  részese lehet „a legnagyobb magyar televízió sikereinek”. Az IKO Média Holding három tagot delegálhat az M-RTL tíztagú igazgatóságába. Így a jövőben csatlakozik az igazgatósághoz Nyerges Zsolt és Aczél Zoltán.
Az RTL Klub ugyan sietett közölni, hogy a tranzakció nem jelent változást az országos kereskedelmi adó függetlenségére nézve, hiszen a többségi tulajdonos változatlanul a nemzetközi RTL Csoport luxemburgi leányvállalata, a CLT UFA, amely továbbra sem kíván megválni érdekeltségétől. Márpedig a többségi tulajdonos jelölheti ki a tévé vezetőit, ráadásul az IKO Média szintén kiállt a mostani menedzsment mellett. Hírmagyarázatok szerint meglehet, hogy a Fidesz-közeli „bevásárlás” nem a közvetett politikai befolyást, sokkal inkább a médiaszegmens finanszírozásához szükséges pénz előteremtését szolgálja – ugyanezt feltételezik egyébként a Class FM rádióról is.
Információink szerint az IKO Média megvásárlásáról egy éven keresztül zajlottak a tárgyalások a felek között, ennek ellenére nemcsak a baloldali politikusokat érte váratlanul a tranzakció, hanem – úgy tudjuk – a Fidesz felső vezetésében is többen meglepődtek. Ennek oka, hogy Orbán Viktor a belső információkkal nagyon óvatosan bánik, a szereplők általában egy-egy terület részinformációit ismerik, a teljes kép vélhetően csak a pártelnök számára áll össze.
Mindenestre elképzelhető, hogy a jobboldalnak a jövőben kevesebb panasza lesz a kommersz „kertévére”. Az utóbbi időben a csatorna híradója például egyre többször használta a Magyar Nemzet információit, illetve a Hír TV anyagait. Persze, lehet, hogy mindez csak egyfajta „igazodás”, hiszen eddig is várható volt, hogy a TV2 és az RTL Klub koncessziós szerződésének lejártakor (2012-ben) a Fidesz lesz hatalmon. Sokak szerint az sem véletlen, hogy a TV2-n Orbán Viktor véleményét kérdezik például a Debrecen BL-szereplése kapcsán, vagy hogy a leépítések a Gyurcsány Ferenccel jó barátságot ápoló Bárdos-házaspárt is érintették. A köztévénél is történtek „érdekességek”: tavaly ősszel a baloldali Napkeltét száműzte az MTV a képernyőről, helyére pedig a Fidesz által már nem bojkottált Ma Reggel került, és a csatorna dupla időt biztosított a Fidesz-KDNP pártszövetségnek a választási műsorában.
A szocialisták egyébként már hónapokkal a választások előtt féltették a médiát a kétharmados többséget szerző Fidesztől. „Központosítás, tartalmi cenzúra és megszüntetés” – Budai Bernadett MSZP-szóvivő szerint ez jellemzi majd a Fidesz médiapolitikáját. Erről annak kapcsán beszélt még januárban, hogy sajtóhírek szerint a Fidesz egy szervezeti egységbe vonná össze a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót, a Magyar Távirati Irodát (MTI) pedig megszüntetnék, illetve egy kormányzati hírügynökséggel helyettesítenék (ezt később a Fidesz cáfolta). A szóvivő úgy fogalmazott: ha a híreknek csak a fele igaz, az már akkor is több mint a magyar média teljes
„lenyúlásának” terve. Szerinte a Fidesz a kereskedelmi médiát is befolyásolni akarja, úgy, hogy megszüntetéssel fenyegeti őket – erre utalnak Szalai Annamáriának (képünkön) , a Fidesz médiapolitikusának megszólalásai, aki előírná, hogy délutánonként milyen műsor mehessen a kereskedelmi tévékben, illetve ha a kereskedelmi tévék nem hajlandók éjszakára száműzni bizonyos, neki nem tetsző műsorokat, akkor megszüntetné ezeket a televíziókat.
A történetnek persze van másik oldala is. Jobboldali körökben az ország erkölcsi válsága egyik okának azt tartják, hogy a tömegmédiumok főműsoridőben – amikor például kiskorúak is tévéznek - erőszakos, obszcén és szexuális tartalmú, minősíthetetlen színvonalú műsorokat vetítettek. Szalai Annamária élharcosa volt annak, hogy a nagy befolyású televíziókat az ORTT rákényszerítse, hogy ezt a magatartásukat mellőzzék.  A fideszes delegált például a végletekig perverz Benkő feleséget keres című műsor kapcsán több adást is érintő, átfogó vizsgálatot szeretett volna indítani, hiszen a sorozat több  epizódja szerinte a „női nem egyetemes megalázása volt”, a testület többsége azonban nem támogatta indítványát. 
A Fidesz és a KDNP kétharmados győzelme lehetővé teszi, hogy a médiatörvényt úgy alakítsák át, hogy egy újfajta (az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásából létrejövő) szuper erős médiahatóság kezébe „brutális erejű” szankciók kerüljenek. Ha innen nézzük, akkor az RTL Klub irányítói számára a „békét” jelentheti, hogy beengedték a médiacsoportba tulajdonosként Fellegi Tamás excégét.
Az MSZP vezérkarban egyébként egyenesen úgy tartják, hogy a Fidesz vásárolta be magát az RTL Klubba.
A szocialisták a jobboldali médiakörökhöz sorolják az Indexet (és a köré szerveződő felületeket) is, így az általános álláspont, hogy baloldali sajtóról már alig lehet
beszélni. A baloldali sajtó jövőjével kapcsolatban pesszimisták, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott – a baloldali médiatulajdonosok nagy része – ellentétben a jobboldallal – nem fejlesztett, hanem felélte, magáncélokra fordította a hasznát. Nem az olvasóikkal, hanem a pártharcokkal voltak elfoglalva, aminek az lett a következménye, hogy versenyképtelenné váltak a termékeik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek