hetilap

Hogyan minősítené azt a nagypolitikai játszmát, amely az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagok ügyében több mint egy éve zajlik? A kormány az NBH-ra, ők a kormányra mutogatnak, miközben a civil kontroll hiányában bármilyen adat, akár örökre eltüntethető.

- Biztos vagyok abban, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, valamint a mostani és a korábbi kormányok illetékesei közül többen pontosan tudják, hogy mi van ezeken a szalagokon. Számukra - úgy tűnik - még mindig a titkosításhoz fűződik nagyobb érdek, ahogy még sok más irat esetében is. Itt a rendszerváltás óta a bolondját járatják velünk, ahogy a Kenedi-jelentés is feltárta: a rendszerváltás óta is folytatódott az iratok megsemmisítése, visszatartása, manipulálása. A szalagok esetében először a létezésüket hallgatták el, majd pedig a rajtuk lévő információk előhívhatóságát kérdőjelezték meg.

A Kenedi-jelentés ezt a hazugságot is leleplezte, de pár hét helyett több mint egy évig húzták a dokumentumok lementését, előhívását. Most pedig arra kérnek újabb hónapokat, hogy a civil kontroll kiiktatásával újra minősítsék, titkosítsák az adattartalmat. A diktatúra idején keletkezett történeti dokumentumokról van szó, olyan köziratokról, melynek a titkosításához a jogállamnak nem fűződhet érdeke. Ráadásul a jelenlegi miniszterelnök is ígéretet tett arra, hogy december közepétől Kenedi János bevonásával, civil kontroll mellett dolgozzák majd föl az iratokat. Éppen ezért állok értetlenül a kormányszóvivő év végi kijelentései előtt, amelyek szerint a titokgazdának kell február közepéig döntenie arról, hogy az iratok mekkora körét zárják el továbbra is a nyilvánosság elől, akár újabb évtizedekre.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek