Orbántól már megszokhattuk az emelt hangú szónoklást, ám a politikától fél éve visszavonult Gyurcsány a korábbiakban nem mondott ilyen tónusú, ennyire felsrófolt frekvenciájú beszédet. Tartalmi értelemben - az elsődleges szinten legalábbis - mindketten a harc motívumára helyezték a hangsúlyt, noha Orbán a harcot inkább védekezésként, Gyurcsány inkább támadásként definiálta.
Érdekes módon a Fidesz elnöke beszédében nem is a választásokig tartó küzdelemre, mint inkább az azt követően megvívandó harcra fókuszált, nyíltan azt sugallván ezzel a beállítással, hogy a választásoknak igazából már nincs is tétje. Ugyanakkor Orbán nem mulasztotta el, hogy felhívja hallgatósága figyelmét a választások utáni éberségre, arra, hogy vigyázni kell: az MSZP egyáltalán nem nyugszik majd bele hatalmi pozíciójának elvesztésébe, s a Fidesznek kemény ellenzékkel kell számolnia. Ezzel a retorikával Orbán egy korábbi, épp elégszer bírált szlogent melegített fel: az egészpályás letámadást. Emlékezzünk csak: a baloldal ezt arrogáns terjeszkedésként, az állam politikai célú felhasználásaként értelmezte, miközben a Fidesz - nem kis fricskával - a baloldali túlhatalommal szembeni védekezésként aposztrofálta. Most dettó. Ha a választásokon - sugalmazta Orbán - a baloldalnak nem is marad kormányzati hatalma, de marad neki számos egyébfajta hatalma, s ezzel az informális (a Fidesz előszeretettel mond hálózatit) hatalommal szemben továbbra is védekezni kell.
Nyilvánvaló, hogy a még Gyurcsány miniszterelnöki idejében kialakult koreográfia szerint a volt miniszterelnök beszéde (megint csak első ránézésre) Orbánéra rímelt. A politikába hosszú idő után - de úgy tűnik, nem végleg - visszatérő exkormányfő két ponton támadta elsősorban Orbán beszédét: először azt a tételt, hogy a Fidesz csak védekezik; másodszor azt, hogy a választás már eldőlt. Nyilvánvaló, hogy a maga szempontjából mindkét támadási pont kiválasztása jogos: hogyan is ismerhetné el egy kormányzó párt az ellenzék diagnózisát? Ráadásul akkor, ha az ellenzék vezére e megjegyzésekkel a „futottak még" kategóriába akarná sorolni a baloldalt? Jogos tehát a rá való reagálás, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz a cáfolat.
2009. 11. 06. (XIII/45)
