hetilap

Nem indítanak éhségsztrájkot az egészségügyi dolgozók, mivel a héten megállapodás született a Magyar Kórházszövetség és a pénzügyminiszter között a kórházak idei finanszírozásáról. A Fidesz sérelmezi, hogy a megegyezés a jövő évi költségvetés terhére jött létre, vagyis az egészségügy problémáit egyelőre csak elodázták. Bár a megállapodást a felek jövő héten írják alá, az biztosra vehető, hogy októberben a kórházak egy összegben megkapják azt a 4,5 milliárd forintot, amit eredetileg az év hátralevő részére kaptak volna. Ezen felül december végéig további 6 milliárd forint juthat a kórházaknak.A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) eredetileg 25,5  milliárd forintot követelt decemberig, mely összeg többek között az év elején tartalékképzés címén elvont 13,5 milliárd forintot, illetve a járulékcsökkenéseket is magában foglalta. A pénzügyminiszter megígérte: jövőre a kórházszféra 38 milliárd forinttal nagyobb összeget kap, és a többletet már januárban kifizetik. Ami a finanszírozás módját illeti, ismét a teljesítményvolumen-korlátos elv lép érvénybe. A Fidesz–MPP azonban sérelmezte a pénzügyminiszternek azt a bejelentését, miszerint a 4,5 milliárd forinton felül beígért pluszösszegek már nem az idei tartalékalapot, hanem a jövő évi költségvetést fogják terhelni. „Vagyis a büdzsé egy részét már most elkölti a kabinet. A kormányzat úgy távozik, hogy felégeti maga mögött a teljes magyar egészségügyi ellátást” – fogalmazott Pesti Imre ellenzéki szakpolitikus.„Amennyiben a kormány betartja a most elfogadott javaslatot, elégedett leszek az eredménnyel” – nyilatkozta az fn.hu-nak a megállapodást követően Baráth Lajos, az MKSZ elnökségi tagja. A kórházaknak esélyük nyílik arra, hogy adósságaikat konszolidálják. A makói kórház főigazgatója szerint az a lényeg, hogy a kórházak rövid távon megkapják a betegellátáshoz szükséges pénzfedezetet. „Hogy ez 2010-ben hogyan érinti majd a finanszírozást, nem érdekes” – fogalmazott a napi túlélés kényszerére utalva a szakember.Előző héten Mikola István fideszes egészségpolitikus utalt rá, hogy idén 15 százalékkal csökkentek az egészségügyi ráfordítások tavalyhoz képest, 100 milliárd forint hiányzik az ágazatból. Ha az esetenként már így is csődközeli állapot tovább súlyosbodna, az újabb elbocsátásokat, intézménybezárásokat és a várólisták további növekedését eredményezné. Mikola ismertetett egy uniós felmérést is, mely szerint a magyar egészségügy megítélése romlott Európában: hazánk e téren a 14. helyről a 20. helyre csúszott vissza.A lehetséges megoldásra hívja fel a figyelmet Rácz Jenő és Repa Imre kórházigazgatók most bemutatott szakmai tanulmánya, mely szerint új alapokra kell helyezni az egészségügyet, mert nagy az értékteremtő képessége. Az ágazathoz kapcsolódó iparágak komoly befizetői a gazdaságnak a munkahelyteremtő lehetőségektől kezdve a gyógyturizmusig. A hatékony és gyors gyógyító tevékenységnek ráadásul nemzetgazdasági haszna van, hiszen a kezelési költségeket vagy a táppénzkiadásokat nagymértékben csökkenti. Sajnos máig a Kádár-kori struktúra dominál, pénzre és komoly reformokra lenne szükség, hiszen az egészségügybe befektetett összegek – amelyre ma a GDP 5 százalékát fordítják, ám annak több mint 8 százalékát megtermeli – busásan megtérülnek. A szakértők szerint pénzforrást jelentene például az is, ha az alapellátás meghatározását követően megvalósulna a kiegészítő biztosítás rendszere.