Mintegy harminchárom – összesen ezer kilométernyi – vasútvonalra vonatkozóan nem ad személyszállítási megrendelést a MÁV-nak a közlekedési tárca, vagyis a tervek szerint ennyi vonalon szűnik meg a vasúti közlekedés januártól. Antali Károly közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos szerint az új menetrend készítésekor a járatok összehangolását, a vasúti és az autóbusz-közlekedésben meglévő párhuzamosság megszüntetését tartották szem előtt. Állítása szerint a megmaradó vonalakon kapacitásbővítésre, kiszámítható, ütemes menetrendre és a menetidő 5-10 perces csökkenésére lehet számítani.
A kormányzati kommunikáció szerint a költségvetés kiadási oldalának karcsúsításából a MÁV-nak is ki kell vennie a részét, amely egyébként is egy lyukas fazék, amelybe hiába öntik bele a pénzt. Ráadásul – teszik hozzá – a közösségi közlekedés állami támogatását mindenki fizeti – fejenként és évente harmincháromezer forintot – akkor is, ha egy percet sem ül buszra vagy vonatra. A közösségi közlekedésbe számolatlanul beleölt pénzekből úgy tűnik az Európai Uniónak is elege lett: az új rendszer értelmében minden tagállam köteles a szolgáltatást végző céggel szerződést kötni, és ebben meghatározni a szolgáltatásért fizetett összeget. Magyarország a limitet a GDP egy százalékánál húzta meg, ezért a MÁV-nál már idén meg kell takarítani 40 milliárdot, jövőre pedig a közösségi közlekedés állami támogatásának 70 milliárd forintos csökkentésére van szükség (ebből esik újabb 40 milliárd a MÁV-ra). Ellenzéki képviselők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a vasúttól nem pénzt kell elvonni, hanem inkább költeni kell rá, hiszen a személyszállítást Nyugaton mindenhol szolgáltatás- és nem nyereségorientált tevékenységnek tekintik.
A „vasút védelmében” újból harcba lendült a Gaskó István vezette Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is, amely hétfőn éjféltől folytatta gördülő sztrájkját. A szocialisták által a „Fidesz udvari masinisztájaként” emlegetett szakszervezeti vezető szerint a kormány nemcsak vonalmegszüntetést, hanem ötezer vasúti dolgozó elbocsátását is tervezi. A VDSZSZ – tekintve, hogy nem sikerült meggyőznie a kormányt – várhatóan tovább folytatja a sztrájkot, bár ennek részletei lapzártánk idején még nem voltak ismertek.
Közlekedési szakemberek szerint kétséges, hogy a vonalmegszüntetések érdemi megtakarítást eredményeznének. Az viszont egyértelmű, hogy túl nagyok az utasoknak járó kedvezmények (például a vasutasok és családtagjaik – mintegy 300 ezren – teljesen ingyen utaznak), a vasúti helyek kihasználtsága alacsony, és nemzetközi összehasonlításban túl sokan dolgoznak a társaságnál, így elbocsátásokra is szükség lenne, amit a „vízfej” megcsapolásával kellene kezdeni. Vagyis érdemi változásokra valóban szükség lenne az 1996 óta – az aktuális kormányok közreműködésével – 1600 milliárd forint közpénzt felemésztő, ezzel arányos fejlődést azonban nem produkáló MÁV-nál.
„A 33 vonal megszüntetéséből jó ha 500 milliós megtakarítás elérhető, ráadásul ezek közül több mint felének megtartása egyértelműen szükséges lenne” – mondta lapunknak a vasúttársaság egyik belsős szakértője. Hozzátette, a 40 milliárd forintos megtakarítás olyan a személyszállítást végző MÁV Start Zrt. számára, mintha a fogyasztói árkiegészítést – vagyis a kedvezmények fedezetét – egyáltalán nem kapnák meg a kormánytól. A hiányt tudomása szerint úgy igyekeznek majd kezelni, hogy a közlekedési tárca utasítja a MÁV-ot, hogy ne kérje el a pályahasználati díjat a személyszállításért a MÁV Starttól (közúti példát használva: ne szedje be az „autópálya díjat”). „Első ránézésre csoda történik majd: a személyszállítás az elvonás ellenére is tovább fog működni. Ugyanakkor a hiány átkerül az infrastruktúra kezeléséért felelős pályafenntartáshoz, ahol várhatóan állami kezességvállalás mellett kénytelenek lesznek hitelt felvenni, hogy a növekvő hiányt kezeljék” – állítja informátorunk, aki szerint emiatt a következő (várhatóan Fidesz-) kormány feje fájhat majd.
Ami a munkabeszüntetést illeti, szerinte Gaskó akkor is sztrájkolt volna, ha nincs vonalmegszüntetés. „A vasútnál mindenki tisztában van azzal, hogy a Fidesznek dolgozik. Nem véletlen, hogy a mostani sztrájknál az általa közölt ezerötszáz helyett alig ötszázan szüntették be a munkát. De reggel kilenckor ők is felvették a munkát, úgyhogy Gaskónak muszáj volt bejelentenie, hogy egyelőre vége” – mondta forrásunk.
Szerinte abból is látszik, hogy a vasutas szakszervezeti vezető elsősorban nem azokat képviseli, akiket kéne, ahogyan a tárgyalásokat vezeti. „Két hete a minisztériumban a vasutas dolgozók kedvezményeiről tárgyalt, és még javában zajlott a megbeszélés, sőt a kormány engedni látszott, amikor délután háromkor kiment a közlemény a sajtónak, hogy nem sikerült megegyezni. De közben Gaskó fel sem kelt a helyéről: vagyis részéről már előre el volt döntve, hogy nem lesz megegyezés. A minisztérium emberei erre – hogy kiugrasszák a nyulat a bokorból – elé tették a VDSZSZ által előzetesen támogatott, öt szakszervezet által közösen jegyzett javaslatot, hogy jól van, akkor írjuk alá. A négy másik szakszervezet ezt meg is tette, Gaskó viszont nem volt hajlandó erre, azt állítva, hogy nem az van benne, amit a szakszervezete akar” – illusztrálta állítását informátorunk.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »