hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jönnek az életük árán is
Albánok tömegei menekülnek a független Koszovóból

2009. 11. 01.
Már hat koszovói határsértő – három férfi, két nő és egy gyermek – holttestét találták meg a Tisza magyar, illetve szerb szakaszán abból a 15-18 fős csoportból, amely október 15-én akart Magyarországra menekülni. A férfi, aki két gyermekével túlélte a folyón való átkelést, azt állította, hogy a többieket elragadta a víz. Hazánkban a menekültstátuszt kérelmező migránsok többsége a függetlenségét euforikus hangulatban kikiáltott Koszovóból érkezik. Cikkünkben arra keressük a választ, miért hagyják el tömegesen szabaddá vált hazájukat a koszovói albánok.

„Siptárok” – a délszláv nyelveken így nevezik a koszovói albánokat, akikről a volt Jugoszláviában évtizedekig azt tanították, hogy iskolázatlanok, sok gyerekük van, és muszlimok. Ebben a szóban messze több a lenézés, mint az „oláh”, „tót”, „román” vagy a „bozgor” kifejezésben, kifejezi egyúttal a vitathatatlan szerb felsőbbrendűséget is. A szerbek és horvátok utálhatják, gyűlölhetik is egymást, de nem nézik le a másikat, ám a koszovói „siptárokra” mindig ugyanazzal a megvetéssel gondolnak: élhetetlen alja népség. Mindezt Jóci mondja, a Koszovóból érkezett albán pék, aki a családját tartja el azzal, hogy itt dolgozik Magyarországon.
„A koszovói albánok soha nem érezték otthon magukat a titói Jugoszláviában, a vádak szerint azért nem, mert ez a nép képtelen bármely más néppel együtt élni. Már az apám is máshol szeretett volna élni, szinte belénk nevelte a szabadság, a szebb világ és a dolce vita iránti szomjúságot” – meséli a történetét az albán pék. Mint mondja, a fokozatosan adagolt, de egyre elviselhetetlenebb szerb nacionalizmus aztán végleg szembefordította a koszovói albánokat a szétesőfélben lévő államszövetséggel. Az albánok válaszul hosszú évtizedekig tartó, nagyon tudatos stratégiával vették meg maguknak Koszovót. Szó szerint, hiszen a sok százezer, Nyugat-Európában dolgozó koszovói albán vendégmunkás fizetése jelentős részét kötelező adóként befizette egy nemzeti alapba, amiből felvásárolták a szerbek eladó földjeit és házait, így egyre több településen etnikai fölénybe kerültek. Ugyanebből a pénzből a jugoszláv törvényeken kívül álló párhuzamos oktatási rendszert is kiépítették, az úgynevezett „repülő iskolákat”, ahol albánul tanultak, és egy új történelmi fordulatra készítették fel a gyerekeket, amikor önálló ország lesz Koszovó.
A szabadság tényleg beköszöntött, de a várva várt jólét nem, Koszovóban megélni ma is nagyon nehéz, a külföldi segítség pedig nagyon kevés. A férfi személyes tapasztalatai alapján fogalmazza meg a véleményét a menekülthullámmal kapcsolatban: messze nincs még vége, hiszen minden család igyekszik kijuttatni a tagjait Európába, mert úgy érzik, Koszovóba nem mostanában fog beköszönteni a jólét. Jóci hangsúlyozza: az albánok legfőbb intézménye a család, a klán, ahol minden testvér felelős a másikért, legyen az a világ bármely országában.
A koszovói menekülthullám egyre erősebben ostromolja Európát és Magyarországot –  állította lapunknak Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója. Azok között, akik Magyarországon kérnek menedékjogot, a koszovói albánok aránya 55 százalék. Ez a szám évek óta csak növekszik, a másfél éve elnyert szabadság sem hozott változást az albán menekültek tekintetében. A hivatal folyamatosan tájékozódik a koszovói helyzetről, az elmúlt két évben kétszer járt tényfeltáró misszió Koszovóban, hogy megállapítsa a menekültáradat pontos okát és jövőjét. Hivatalos és civil forrásokat hallgattak meg a menekültek falvaiban-városaiban, és a jelentések hamarosan elkészülnek, ami az unió migrációs terveit is befolyásolni fogja – tudtuk meg Ördög Istvántól. Az azonban már biztosnak látszik, hogy nem politikai, társadalmi vagy vallási üldöztetés miatt indulnak el otthonról a koszovóiak, hanem a jobb élet reményében.
Juhász József Balkán-szakértő szerint is pusztán gazdasági szempontok alapján mérlegelnek a koszovóiak, amikor elhagyják otthonukat. „Nem tudunk olyan politikai vagy klánügyekről, amelyek alapjául szolgálnának a migrációs hullámnak. Egyszerűen a gazdasági válságra foghatnánk, de ez csak részben fedi az igazságot. A szerb embargó teljes, de mára már más külgazdasági utak is kiépültek Koszovóban. Egyszerűen a függetlenség kikiáltása, a szabadság eufóriája után nem jött a gazdasági felemelkedés, ami a többi kelet-európai, balkáni társadalmakban elindult. Nem áramlottak be az úgynevezett donor pénzek, nem indult fejlődésnek a gazdaság” – mondta a szakértő.
Hozzátette: az európai bizottság szerint még jelentős kérdésekben kell változnia Koszovónak. Ilyenek a jogállamiság biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazgatási kapacitások megerősítése, valamint a szerb és egyéb kisebbségek védelme. Juhász József  szerint lényegi reformokra és nagy volumenű beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az ország hosszú távon meg tudjon felelni azoknak a kihívásoknak, melyek az unión belüli versenyből és piaci erőkből fakadnak. Ezt mutatja az is, hogy Koszovó kereskedelmi deficitje az elmúlt időszakban tovább nőtt, és 2009-ben meredeken zuhant az export mértéke is. „A jogállamiság gyengesége, a széles körű korrupció és a szellemi tulajdonjogok körüli bizonytalanság mind-mind komoly kerékkötője a gazdasági fejlődésnek, így nem meglepő, hogy a munkanélküliség továbbra is magas” – véli Juhász József.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!