„Miért lehetetleníti el a szocialista kormány az egyházakkal való egyeztetést?” – kérdezte Balog Zoltán fideszes honatya, az Országgyűlés Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottságának elnöke Hiller Istvánt, egyházi kapcsolatokért felelős minisztert hétfőn a parlamentben. Felvetésének hátterében az áll, hogy az oktatási és kulturális tárca nem érezte fontosnak időben az érintett felekezetek rendelkezésére bocsátani a jövő évre vonatkozó költségvetés számadatait, így azok valamennyi megszorító intézkedésről szivárogtatások útján vagy csak az utolsó utáni pillanatban értesültek. Ezt a békát azonban már nem nyelték le a furcsa szokásjog alapján kiválasztott „négyek” (katolikus, református, evangélikus, zsidó) és az emberi jogi és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezték. Aznap még Hiller István irodájába is ellátogattak, de érdemi előrelépés itt sem történt. Az egyre kínosabbá váló üzengetéseket egyszemélyes „tetemre hívás” elfogadásával végül Bajnai Gordon igyekezet feledtetni. Ide szintén csak a hagyományos keresztény egyházak és a zsidó felekezet képviselőit hívták, akik abból az egy lehetőségből választhattak, amit a kormányzati kommunikáció ügyesen a „válság miatti felelősség” szövegbe csomagolt számukra. „A történelmi egyházak vezetői az ország, illetve a nemzet iránti szolidaritásból fogadták el az eddigi finanszírozási rendszer egy évre szóló felfüggesztését” – nyilatkozta az egyeztetés után Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A miniszterelnök ugyanis ragaszkodott az egyszázalékos felajánlások kiegészítésének kormány által javasolt csökkentéséhez, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy míg tavaly minden egyházaknak felajánlott adóforinthoz még egyet tett az állam, addig jövőre csupán ennek felét. „Nagyon rossz üzenete van annak, hogy míg évről évre nő az egyházak számára felajánlott összeg, addig a kiegészítés mértéke évről-évre csökken” – értékelte a helyzetet Bölcskei Gusztáv, a református egyház lelkészi elnöke. Emellett a kormány jövőre már nem kívánja dotálni a hit- és erkölcstanoktatást, és megvonja a tradicionális felekezetek 5 ezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő lelkészeinek jövedelempótlékát is. Az egyházi kiegészítő normatíva 23 százalékkal (a 2007. évinek 41 százalékára!), a gyermekétkeztetési támogatás pedig a kétharmadával csökkenne a tervek szerint.
Az egyoldalú módosításokkal szemben egységfront látszik kibontakozni azon vallási közösségek között, akiket eleve figyelmen kívül hagytak a tárgyaló állami és egyházi felek. Az unitáriusok 160 egyház vezetőjének írtak levelet, amelyben az Országgyűlés elnökéhez intézett tiltakozásukhoz kívánják megnyerni támogatásukat. Álláspontjuk szerint a 10 ezer fő alatti támogatóval rendelkező egyházakat teljesen ellehetetleníti az egyszázalékos szisztéma újbóli megváltoztatása.
A Hit Gyülekezete pedig nyilatkozatban utasította vissza azt a gyakorlatot, melynek alapján a „kormány az egyházak társadalmi szerepét és értékteremtő tevékenységét figyelmen kívül hagyva, az azok működését alapvetően befolyásoló kérdésekről az érintettek álláspontjának meghallgatása nélkül, ultimátumszerűen dönt”. Mint Mészáros István, a közösség országos elnökségének tagja elmondta: a Hit Gyülekezete eddig is kész lett volna tárgyalni minden őt érintő költségvetési kérdésről, a kormány azonban ilyen tárgyalásokat sem idén, sem a korábbi években nem kezdeményezett. „Érthetetlen és tarthatatlan, hogy a több alkalommal a nemzeti egységről és összefogásról beszélő kabinet – elődje elhibázott egyházpolitikai gyakorlatát folytatva – elzárkózik a jelentős társadalmi befolyással rendelkező hívő közösségek vezetőivel folytatott nyilvános és partnerségre épülő kapcsolatoktól” – tette hozzá a volt országgyűlési képviselő, aki az ellenzék egyházpolitikáját sokkal kiegyensúlyozottabbnak ítéli, és partneri viszonyulást jelenleg csak a fideszes vezetésű emberi jogi bizottság részéről érzékel egyháza irányába.
„Elfogadhatatlan, hogy a kormány nem veszi figyelembe az evangéliumi egyházakat, amelyek világméretekben komoly növekedésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Nem hagyhatjuk rögzülni hallgatásunkkal azt a hibás reflexet, hogy az állam képviselői a négy nagyegyház képviselőjével zajló találkozókat gondolják az egyházakkal folytatott párbeszédnek. Még a végén elhiszik, hogy a többi felekezet nem is igényli az együttműködést, vagy még rosszabb esetben a négy „történelmi” egyházra az összes hazai vallási közösség képviselőjeként tekintenek” – mondta el lapunk megkeresésére Pataky Albert lelkipásztor, az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy az egyházak közötti jelenleg érvényesülő megkülönböztetés diszkriminatív és semmilyen alkotmányos érvvel nem támasztható alá.
Érthetetlennek tartja a kormányzati „bénázást” Platthy Iván, a Horn-kormány címzetes egyházügyi államtitkára, aki szerint rendszeres és érdemi párbeszéd esetén a feszültség megelőzhető. „Az én időmben már május-júniusban megállapodtunk az egyházakkal és a pénzintézetek illetékeseivel a jövő évi költségvetés jogcímeiben és összeghatáraiban” – mondja, és azt is elmeséli, hogy ténykedése idején mivel alapozta meg a jó viszonyt. – ’96-ban írtam minden egyház, felekezet, vallási közösség képviselőjének, hogy akar-e az alábbi tizenvalahányféle témában az állammal párbeszédet folytatni. Ötvenkét egyház jelzett vissza és adta meg a szakértője elérhetőségét, akik aztán az én munkatársaimnak a holdudvarává váltak. Onnantól kezdve ágazatokra lebontva tudtam az érintett tárcával és az egyházak adott területért felelős szakértőivel kommunikálni – vázolta a korábban működőképes modellt Platthy.
A miniszterelnök kérésére a jövőben Kiss Péter társadalmi kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter koordinálja azoknak a több tárcához kapcsolódó kérdéseknek az egyeztetését, amelyek az egyház és állam kapcsolatában felmerülnek. Hat héten belül pedig újra összeül az egyházfinanszírozási bizottság, amely februárban ülésezett utoljára.
2009. 10. 02. (XIII/40)
