hetilap

- Fontos tényező, hogy a magas légkörben milyen folyamatok uralkodnak, mennyi hasznosítható energia gyűlik össze. Az olyan, úgynevezett hosszú életű szupercellákhoz, amelyek most is pusztítottak, hatalmas felhajtó erő, teljesen instabil légköri viszonyok, illetve rengeteg nedvesség szükséges, amikből az óriási zivatarfelhők kialakulnak. Továbbá vertikális szélnyírás, ami azt jelenti, hogy a szél iránya vagy erőssége váratlanul és nagyon markánsan változik. Ha ezek a tényezők együtt érvényesülnek, akkor látjuk megnyilvánulni ilyen módon a természet erejét. Az elmúlt héten afrikai eredetű légtömegek helyezkedtek el a Kárpát-medence fölött, ami egy markáns hidegfronttal találkozott térségünkben. Az így kialakult szupercella mellett a Duna vonalán sorba tudtak rendeződni a zivatarok. Ezt hívjuk zivatarláncnak. A hétvégén gyakorlatilag az egész országon végig tudott söpörni ez a másodfajú hidegfront.

Hogyan keletkeznek ezekben a zivatarokban diónyi jegek?

- A zivatarfelhők akár 10-15 kilométer magasságba is fel tudnak nyúlni, és nagyon heves felfelé áramlás zajlik bennük. A felhőben hosszan tartó körforgás jön létre, így könnyen kialakulhatnak bennük akár tojás méretű jégszemek. Majd eljön az a pont, amikor a jégszemek már olyan nagyok, hogy a felfelé áramló levegő nem képes őket fenntartani, és elkezdenek lefelé esni. Ez a jégeső.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek