Miután a 2007 karácsonyán „sutyiban" elfogadott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltak egy részét az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította, az új szabályozás nem léphetett hatályba 2009. január 1-jén. Az Ab azért semmisítette meg a jogszabályt, mert szerintük a külön- és azonos nemű párok között is létesíthető élettársi kapcsolat „kvázi" házassági közösséget eredményez, ez pedig ellentétes a házasság védelmének alkotmányos kötelezettségével.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt követően kérte fel Draskovics Tibor igazságügyi minisztert, hogy készítsen elő egy olyan javaslatot, amely kiküszöböli az Ab által említett „jogtechnikai problémákat". A meleg párok érdekeit képviselő baloldal mellett maguk az érintettek is azt hangsúlyozzák, hogy az Ab határozatával egy jogalkotási kényszer keletkezett, hiszen a testület hiányolta azt a jogi szabályozást, amely a házastársakéhoz hasonló jogállást biztosít az azonos nemű pároknak.
Az átdolgozott javaslat szerint ezentúl kizárólag csak meleg párok élhetnének bejegyzett élettársi kapcsolatban, melyet anyakönyvvezető törvényesítene, és felbontására csak közjegyzői vagy bírósági úton lenne mód. Esetükben a vagyonközösség, a tartás, a lakáshasználat és az öröklési jogi helyzet a házastársakkal azonos szabályok alá esne, nem nyílna meg azonban a házasságkötés, az örökbefogadás és a névviselés lehetősége. Az élettársak - és itt már nem csak az egyneműek - közjegyző előtt tett nyilatkozattal egységes közjegyzői nyilvántartásba is bekerülhetnek. A számítógépes adatbázisba közösen kell kezdeményezni a felvételt, a törlést viszont bármelyik fél kérheti.
2009. 03. 13. (XIII/11)
