Családellenes jogalkotás

Fotó: Somorjai László

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Igazságosság és Béke Bizottsága
a múlt héten nyilatkozatban tiltakozott az élettársi kapcsolat házassággal
azonos szinten való elismerése ellen, és azt kérte a honatyáktól, hogy a
törvényjavaslatot vegyék le az Országgyűlés napirendjéről. Véleményük szerint a
tervezet számos rendelkezése sérti a család és a házasság intézményét,
ellentétes az alkotmány házasságot és családot védő alapelvével, és „a nemzet
drámai demográfiai helyzetének javításával ellenkező irányba hat”.

A főpapok hiányolják a tervezetből a házastársi hűség deklarálását, holott
szerintük ezen alapszik „a házasságból született gyermek apaságának vélelme”, és
kifogásolják, hogy az új szabályozás alapot teremtene a nemiség orvosi
segítséggel zajló megváltoztatásának. A bizottság megfogalmazása szerint a
javaslat egyes pontjai „roncsolják a társadalom szövetét és az erkölcsi
relativizmus termékei”.

Velük értett egyet a tervezet általános vitáján a KDNP és a Fidesz
képviselőcsoportja is. A fideszes László Tamás szerint a házastársi hűség azért
nélkülözhetetlen része az új Ptk.-nak, mert e nélkül gyakorlatilag semmi
különbség nincs a házasság, az élettársi viszony és az egyneműek együttélése
között. Márpedig az Alkotmánybíróság már 1995-ben kimondta, hogy „a házasság
intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő
életközössége”. A képviselő úgy tudja, hogy házasságban kétszer-háromszor annyi
gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban, ahol az utód lassan már csak
botrányos médiahír. „A házasság és a család szétzilálódásának idején annak
megerősítése alapvető törvényhozói szándék kellene legyen” – érvel a honatya,
aki a szocialisták vezérszónokának expozéjára reagált.

Frankné Kovács Szilvia ugyanis az új Ptk. egyik korszakalkotó vívmányaként
értékelte a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Lapunk megkeresésére a képviselőnő
a modern társadalom igényeire, változásaira adott válaszként beszélt az új
együttélési formák törvényi szabályozásáról. Állítását számadatokkal támasztotta
alá, amely szerint tíz év alatt 53,5 ezerről 44,5 ezerre csökkent a
házasságkötések száma hazánkban, miközben 2005-ben már 350 ezer élettársi
kapcsolatról számoltak be a statisztikák. Ennek alapján gondolja az MSZP, hogy
Magyarországon egymillió ember jogi státuszát érinti az élettársi viszony
kérdése. Arra vonatkozóan, hogy közülük hányan homoszexuálisok, a kérdés
szenzitív volta miatt nincs adat. Így Frankné az e tekintetben „megkerülhetetlen
társadalmi igényt” csupán „az SZDSZ és civil szervezetek jelzéseivel”, illetve a
melegfelvonulásokon megjelentek számának gyarapodásával tudta illusztrálni.
Szerinte az élettársi kapcsolat is egyfajta családi kapcsolat, amely nemhogy
gyengíti, hanem éppenséggel erősíti a családi kötődéseket.

„Választási lehetőséget adunk az állampolgároknak. Aki tradicionálisabb
gondolkodású, az házasságot fog kötni, aki kevésbé, annak lehetősége van a
bejegyzett és az úgymond sima élettársi kapcsolatot választani együttélési
formaként. Az állampolgárok felelősségteljesen fognak választani” – bizakodik a
honanya, aki ebben a kontextusban nem is igazán tudja értelmezni a Fidesz
házastársi hűségre vonatkozó követelését.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról az Országgyűlés 2007 karácsonyán alkotott új
törvényt, és ha a KDNP nem kér utólagos felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól,
akkor 2009. január 1-jével hatályba is lépett volna az új szabályozás. Érdekes
módon ez a sietség jellemzi az igazságügyi tárcát is az új Ptk. elfogadtatásával
kapcsolatban. Draskovics Tibor miniszter úr annak ellenére szeretné már december
közepén a zárószavazást, hogy noha az új kódex jelenlegi formáját tíz éves
szakmai előkészület előzte meg, nem egy alapvető kérdésben máig látványos egyet
nem értés uralkodik a parlamenti patkó két oldala között. Arról nem is beszélve,
hogy – Herényi Károly MDF-es és Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselők szerint
– a véglegesnek szánt szöveg a jogász szakma kiválóságainak kezéből az utolsó
pillanatban átkerült az Igazságügyi Minisztérium szakembereinek kezébe, akik
aztán „beledolgozták a saját koncepciójukat a tervezetbe”.

Az új Ptk.-n kívül további három törvény módosításánál terjed ki a jogalkotó
figyelme a melegekre. A jövőben a „kettős házasság” mellett már a „kettős
élettársi kapcsolat létesítése” is büntetendő lenne, melynek lényege, hogy a
fennálló házasság vagy élettársi kapcsolat mellett nem lehet létrehozni ezek
egyikéből sem még egyet vagy többet. Szintén a büntető törvénykönyv egyik
tényállását bővítené az a rendelkezés, amely a közösség tagja elleni erőszak
esetén nem csak a nemzeti, etnikai, faji, vallási alapú bűncselekményt
szankcionálná öt évig terjedő szabadságvesztéssel, hanem a „lakosság egyes
csoportjaival” szembeni erőszakot is. És valószínűleg nem poénból, de a
Gyurcsány-kormány harmadszor is nekifut az úgynevezett gyűlöletbeszéd
törvénynek, amely eddig mindkét esetben fennakadt az Alkotmánybíróság szűrőjén.
Az emberi méltóságot súlyosan sértő megnyilvánulások tára újabb kategóriával
bővülne: a szexuális irányultság által meghatározott csoportot nagy nyilvánosság
előtt sértő, magalázó vagy megfélemlítő magatartással.