Lapunknak adott nyilatkozatában a Jobbik elnöke az emberi kisszerűség, a
hatalomvágy, a szűklátókörűség és a titkosszolgálati konspirációk kusza
elegyének számlájára írja a „sajtóban túlkommunikált” botrányt. Vona Gábor az
események tisztázására kiadott nyilatkozatában így fogalmaz: „Dósa István az
eltelt egy évben a rá nehezedő felelősség súlya alatt megroppant. A főkapitány
tizenkét hónapos megbízatásának lejártához érve a Gárda irányítására, egységben
tartására, valamint a megalapításkor lefektetett eszmei iránymutatás követésére
alkalmatlanná vált.”
„A bíróságon büntetőjogi felelősségünk tudatában vallottuk mindketten, hogy a
Magyar Gárda Mozgalom és a Jobbikhoz köthető Magyar Gárda Egyesület két
különálló szervezet. Ennek ellenére az egyesület jelenti be az én
alkalmatlanságomat. Jellemző a mostani politikai erkölcsre és morálra, hogy
indoklást nem találunk sehol” – háborog a lecserélt főkapitány, aki elmondása
szerint csak annyit szeretett volna tisztázni, hogy az „Isten előtt a Szent
Koronára és a nemzet szolgálatára felesküdött” 1300 gárdista egy párt
tulajdona-e vagy a hazáé. Dósa az elmúlt időszakban úgy észlelte: a gárdán belül
komoly igény van arra, hogy a „mozgalom önálló arculattal, kommunikációval
rendelkező civil szerveződéssé váljon”, és szerinte ez az, ami nem áll érdekében
a Jobbiknak.
„A letűnt korokban bizonyos politikai tényezőknek voltak párthoz kötődő erői,
úgymint a náci pártnak az SS és az SA, vagy az MSZMP-nek a Munkásőrség. Jelenleg
azonban egyetlen párt sem vállalhatja, hogy magánhadserege legyen” – vélekedik
az exfőkapitány, aki meg akarta akadályozni, hogy Vonáék a „hátukon masírozzanak
a parlamentbe”. A leköszönt vezető nem hisz az „ötszázalékos rendszerváltó
pártokban”, és úgy érzi, vesztét az okozta, hogy bejelentette: csak addig
működnek együtt a Jobbikkal, amíg az nem kezdi meg elvtelen alkui sorát a
jelenlegi politikai elittel.
A hét második felére a Jobbik puhított a kenyértörés kommunikációján, így Vona
Gábor a Heteknek már mint áldozattá vált régi bajtársról beszélt – érdemei
elismerése mellett – a főkapitányról. „Belefáradt a harcba, és ezért rosszul
értékelte a helyzetet, mert miközben a Gárda minden problémájának fő okaként a
Jobbikot nevezte meg, pont a velünk való fúzió tarthatja csak életben a
testületet” – vázolta a nézetkülönbséget a Jobbik elnöke, és demagóg vádnak
titulálta Dósa utalását az olcsó kampányeszközzé degradált gárdistákról. Vonáék
amúgy országjáró turnéjuk tapasztalatai alapján meg vannak győződve róla, hogy
ha most tavasszal lesznek a választások, akkor simán veszik majd a parlamentbe
jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Ha pedig történetesen 2009 júniusára,
az uniós választások idejére tolódnának a választások, akkor egy ötszázalékos
eredménnyel egyenesen csalódottak lennének.
„A Jobbik sosem fogja hivatalosan arra kérni a Gárdát, hogy gyűjtsön neki
kopogtatócédulákat. Bízom benne, hogy a párttal szimpatizáló gárdisták ezt
felkérés nélkül is megteszik majd a nemzet sorsa iránti aggodalomtól fűtve” –
tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy a bakancsos testület nem feledkezik el az
alapító Jobbikról, amely szervezeti szinten azért nem fejlődött az elmúlt egy
évben, mert „példamutató önmérséklettel” minden energiáját a Gárda
megerősítésére fordította.
Az önmérséklet azonban nem vonatkozott a Magyar Gárda retorikájának faragására,
így a cigányozás és a zsidózás kapcsán is folyamatosan kiújult a feszültség. Egy
hónappal lemondása előtt Vonáék letiltották a főkapitány egyik Zala megyei
beszédének publikálását, amelyben Dósa a második bécsi döntést méltatja,
patkányforradalomról és cionista-bolsevik terrorról beszél, sáskáknak nevezi a
hazánkat „nem fegyverrel, hanem pénzzel birtokolni akaró izraelitákat”, és azt a
kérdést feszegeti, hogy várható-e forradalom egy olyan párttól, amelyik „képes
beülni a zsinagógává züllesztett parlamentbe és kollaborálni a zsidókkal”.
„Ezek az emberek politikai gengszterek – summázza mondandóját a távozó
főkapitány, és el is magyarázza, mire gondol. – Az elmúlt három hétben
megvádoltak azzal, hogy NBH-s ügynök vagyok, hogy elloptam a mozgalom pénzét,
hogy alkoholista vagyok, verőlegényeket küldtek rám, és az egyik hölgy
munkatársamat női tisztességében és becsületében alázták meg” – sorolja Dósa,
akinek a Gárda pénzügyeit és adatait kezelő közvetlen munkatársnője – az eddig
cáfolat nélkül maradt híresztelések szerint – tényleg minisztériumi alkalmazott.
Az ügynöki tevékenységről szólva a gárdavezetőnek tudomása van róla, hogy a
Jobbik vezetésében közkézen forog egy hangfelvétel, amelyen valaki valahol
valakinek azt állítja, hogy ő nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkezik.
Állítólag ez szolgál végső érvként Vonáék kezében, amikor egy megyei kapitányt
választás elé állítanak az ügyben.
A Jobbik elnöke meggyőződéssel állítja, hogy ő nem ügynöközött le senkit, azt
azonban elismeri, hogy hozzá is eljutott a kazetta, noha annak tartalmát azóta
sem ismerte meg. Ennek ellenére azzal lövi vissza Dósa István nyilvánosságra
hozatalt szorgalmazó követelését, hogy a felvételnek „semmi köze az ügyhöz”. A
munkásőr felmenővel is rendelkező főkapitány úgy tudja, hogy a felvétel már
márciusban – tehát amikor még a jobboldal sztárjaként járta az országot – Vona
zsebében lapult.
Szeptember 14-én a Magyar Gárda megyei kapitányai rendkívüli értekezletet
tartottak, ahol a döntésre jogosult megyei kapitányok 13-6 arányban a fúzió
mellett tettek hitet. Arról azonban hallgatnak a híradások, hogy a szavazás
előtt e kapitányok egyenként ismertethették a gárdisták véleményét, és itt
hasonló arányban éppen a szavazással ellentétes vélemény volt az erősebb,
nevezetesen, hogy a mozgalom a Jobbikkal szövetségben ugyan, de önállóan, pártok
és határok feletti szervezetként működjön. Az új főkapitány sorsáról szintén egy
ilyen értekezleten születik majd döntés, mivel azonban a Jobbik elnökének
állítólag nincs mandátuma a Szent Koronára tett eskü alóli mentesítésre, Dósa
István fel-feltünedezik majd a közlegények között a hátsó sorokban. „Nyilván egy
idő után egyre kényelmetlenebbé válhat a személyem, így ez nem egy lezárt
történet. Remélem, vér nem fog folyni, de mivel óriási a tét, pénzről és
hatalomról van szó, ez sokaknak megér néhány emberéletet. Egy évet eltöltöttem
ebben a körben, nincsenek illúzióim” – borítékolja a gárdisták egykori vezetője
a várható fejleményeket.
2008. 09. 26. (XII/39)
