Legyen vagy ne legyen pénzeső az agráriumban?

Gyurcsány Davosban. Vihart kavart

Mindenkit meglepett Gyurcsány Ferenc váratlan davosi kijelentése, miszerint a
magas élelmiszerárak lehetőséget adnak az Európai Unió agrártámogatási
rendszerének átalakítására, mert így a gazdák kevésbé vannak ráutalva a
támogatásra, a felszabaduló összegek pedig az oktatásra, a kutatásra és
fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók. A miniszterelnöki
javaslat ugyanis jelentősen eltér a magyar kormány által eddig képviselt
állásponttól.

A külföldi lapok már a 2013-tól kezdődő új uniós költségvetés egyik vitáját
látják kirobbanni. Az eltérő agrártámogatásokról már jó ideje folyik a tagok
között a vita. A magyar miniszterelnök az angol támogatási tervek mellett tette
le a voksát. Ugyanis az unió nettó befizetői, mint például Anglia, Németország
és a skandináv államok már régóta azon dolgoznak, hogy a támogatások negyven
százalékát kitevő, nem igazán „igazságos” agrárdotáció (melyből például francia
és spanyol gazdák nagy hasznot húznak) csökkenjen.

Ráadásul itthon a jelenlegi agrárbéke kényes egyensúlyát létrehozó Gráf József
miniszter a kijelentésre úgy reagált: a mezőgazdaságból jelenleg nem szabad
támogatási pénzeket kivonni. Elmondta azt is, hogy szerinte 2013-ig semmiképpen
nem kellene a támogatások szerkezetét megváltoztatni. Egy kormányhoz közeli
agrárszakember szerint egy újabb miniszterelnöki elszólásnak tartják az ügyet,
amely azonban komoly külföldi sajtóvisszhangot váltott ki, borítva ezzel a
miniszter által fenntartott állapotot.

A szocialisták azért hivatalosan igyekeztek tompítani „főnökük” kijelentését.
Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő azt magyarázta több
fórumon, hogy ezt a kijelentést távlatokba kell helyezni, mert 2014-től
mindenképpen meg kell reformálni az unió költségvetését.

Később maga a miniszterelnök is árnyalta a képet. Gyurcsány Ferenc az MTI-nek
azt hangsúlyozta: „a mezőgazdasági támogatáspolitika nem igazodhat az éves
változásokhoz, 2013-ig érvényben kell hagyni, az árak változásától függetlenül.”

Jakab István, a gazdademonstrációkkal hírnevet szerző Magyar Gazdakörök Országos
Szövetségének elnöke, ellenzéki országgyűlési képviselő elmondta: az ötlet azt
sugallja, hogy a miniszterelnöknek fogalma sincs arról, milyen az EU
agrártámogatási rendszere. Jakab egyenesen azt javasolta Gyurcsánynak: vegyen
egy sertéstelepet, akkor majd mindazt megtapasztalja, amit a magyar gazdák.

„A miniszterelnök elárulta a magyar agráriumot, mert inkább az angol gazdasági
érdekeket szolgálja és Tony Blairt, mintsem a magyar gazdák, a magyar
mezőgazdaság ügyét” – fogta indulatosra a gazdavezér. Véleménye szerint a
miniszterelnök azért téved, mert egyrészt a megemelkedett árak mellett jelentős
volt a termésátlagok csökkenése, így a termelők jövedelme csak igen kis
mértékben nőtt. Másrészt az EU eddig is lehetővé tette az agrárpénzek oktatásra,
kutatásra és fejlesztésre történő átcsoportosítását. Ezzel a lehetőséggel
Magyarország nem élt.

Egyébként az emlegetett élelmiszerár emelkedésének az okait vizsgálva,
megállapíthatjuk: a bioüzemanyagok előállításának világméretű kampánya, amely az
alapanyagok iránti kereslet növekedését eredményezte, illetve a jelentős
aszályos csapadékhiány okozott a gabonapiacon szinte 100 százalékos
áremelkedést, ami viszont az állattenyésztők költségeit emelte meg.

A történetben az a legérdekesebb, hogy a jelenlegi területalapú támogatással
elsősorban nem a gazdálkodók, hanem a nagybirtokosok, régi kisgazdaterminussal
élve a zöldbárók járnak a legjobban. Igaz, újabban már bankvezetők is beszálltak
az agrárüzletbe, egy újabb nagybirtokosi réteget létrehozva.