A kormányzati negyed ötlete már a rendszerváltás idején felmerült, 1998-ban
pedig az Orbán-kormány írt ki pályázatot a témában. Az akkor győztes pályaműben
a mintegy 80 milliárd forintba kerülő új városrész lehetséges helyszínei között
a most kiszemelt Nyugati tér környéke is szerepelt. A Gyurcsány-kabinet
kommunikációjában az itt felépíteni tervezett kormányzati komplexum mint a
megújuló Magyarország szimbóluma jelent meg, és 2007 elején kormány-, majd
országgyűlési határozatba foglaltatott, hogy 2009-ig meg kell épülnie. A 140
milliárd forintba kerülő projekt megszorító intézkedések kellős közepén történő
elindítása nem bizonyult a legjobb stratégiai döntésnek. Előre kalkulálható
volt, hogy a kormány megcsappant népszerűségét ezzel nemigen lehet
helyrebillenteni, a közvélemény nem értékeli olyan pozitívan az „új
Magyarország” adminisztrációjának tevékenységét, hogy jogosnak érezzen egy ilyen
megaberuházást. Ennek létjogosultságát még akkor is nehéz lett volna
elmagyarázni, ha – mint a kormány állította – a projekt valóban a
takarékoskodást szolgálná.
Érdekes, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) nyáron kiírt kivitelezési
pályázata iránt érdeklődő nyolc konzorcium közül időközben heten is meggondolták
magukat – köztük az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil-konzorcium, a
Wallis-csoport vagy éppen december végén a Demján-féle TriGránit Rt. A cégek –
mint kiszivárgott – erőteljes kritikával illették az általuk megismert
elképzeléseket. A győztes építészeti terv energiatakarékos zöldház koncepciója
mellett az sem növelte a bizalmukat, hogy kiderült: a kiszemelt telkek
tulajdonjoga rendezetlen, és vannak olyanok, amelyekre elvileg nem is adható ki
építési engedély.
A beruházás iránt érdeklődő, ám később visszalépett egyik konzorcium igazgatója
lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kormányzati tervek üzleti szempontból
mindössze vázlatoknak tűntek, az engedélyeztetési akadályok leküzdését és a
kiegészítő beruházások – például a közlekedésfejlesztés – terheit pedig döntően
a beruházókra terhelték volna (plusz 20 milliárd forint). Pályázatot végül is
csak egyetlen cég nyújtott be, ám a héten a kormány úgy döntött: megállítják a
projektet. Az indoklás szerint a beruházás megtervezése óta felvetődött
városrendezési tervek nagyban megdrágítják a kivitelezést, és a közbeszerzési
eljárás jelen állása szerint nem garantált a többszereplős, árcsökkentő verseny,
valamint kétséges az eredeti határidők teljesülése. A kormány nem tett le arról,
hogy a Nyugati Pályaudvar mögött kijelölt területen új városközpont jöjjön
létre. Az év végéig tovább működő kormányzati negyed projektiroda a fővárossal
és a VI. kerülettel elkészíti a végleges városrendezési tervet.
„Sajnálom, hogy a kormányzati negyed nagyszabású terve el lett halasztva,
ugyanis ez önmagán túlmutatva lökést adhatott volna a Nyugati tér
rehabilitációjának” – nyilatkozta megkeresésünkre Szilveszter Ádám, a projekttel
kapcsolatban kiírt építészeti tervpályázat zsűrijének társelnöke. Az építész
szerint a tervpályázatokig minden kitűnően haladt, ezt követően azonban
elkeserítő bizonytalanságot és koncepciótlanságot tapasztalt. Szilveszter
elképesztőnek tartja, hogy a győztes kihirdetése után derült csak ki, hogy
például telekjogi viták hátráltathatják a megvalósítást. A közigazgatás ilyen
szintű fejetlenségére szerinte a rendszerváltás előtt sem volt példa, így nem
csoda, hogy a tőke elpártolt a kormányzati negyed tervétől.
„A kormány annál a megállónál lépett le a járműről, amikor ez még nem okozott
bajt. Remélem azonban, hogy ez a döntés csak időben tolja ki az érintett
városrész rehabilitációját” – fogalmazott megkeresésünkre Kékesi Tibor is, az
MSZP országgyűlési és egyben VI. kerületi képviselője. Kérdésünkre, hogy miért
éppen most tartották fontosnak a kormányzati negyed megépítését, a politikus
hangsúlyozta, nem luxusberuházásról lett volna szó, hiszen a
szolgáltatáscentrikus új komplexumban a minisztériumok működési költsége 10
százalékkal csökkenne. Ez a megtakarítás pedig éppen fedezné a beruházás 25 év
alatt kifizetendő, évente mintegy 6 milliárd forintot kitevő költségeit. A
projekt ellenőrző bizottságában tanácskozási joggal bíró politikus ugyanakkor
elismerte, a pályázók visszalépése azt jelzi, hogy az előkészítést valóban
jelentős hibák és hiányosságok terhelték.
„Mi a kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy szociális válság idején nincs
létjogosultsága egy ilyen luxusberuházásnak” – hangsúlyozta lapunknak a Fidesz
részéről Cser-Palkovics András. A honatya szerint a kormány egy meg nem valósuló
beruházásra költött el mintegy 10 milliárd forintot az adófizetők pénzéből,
ráadásul nem akar ezzel elszámolni. Hozzátette: nem készültek olyan vizsgálatok,
amelyek igazolták volna azt a pénzügyminiszteri állítást, hogy az eddigi
előkészítő munka jó befektetés volt, és szerinte annak az érvelésnek a
megalapozottsága is kérdéses, miszerint a megtakarításból finanszírozható lett
volna a beruházás.
2008. 01. 11. (XII/2)
