A Fidesz és a KDNP lapzártánk után kezdi meg az aláírásgyűjtést a
vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazásokhoz. Tarlós
István, a népszavazási kampány vezetője és Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív
igazgatója átvették az Országos Választási Iroda vezetőjétől a hitelesített
népszavazási aláírásgyűjtő íveket. Az Alkotmánybíróság csaknem egy évvel azt
követően döntött, hogy Orbán Viktor az Astoriánál népszavazási kérdéssorozatot
ígért. Noha négy hónap áll a kampány rendelkezésére, a pártelnök szerint 48 óra
alatt képesek lesznek utcai standokon és házról házra járva a kérdésenkénti 200
ezer szignó rögzítésére.
„A népszavazással az ország egy történelmi lehetőség kapujában áll, szövetség
jöhet létre a középosztály és a leszakadó réteg között” – mondta
sajtótájékoztatóján Orbán, és megerősítette szándékát: Magyarországon
kormányváltás akkor következik be, ha az emberek így döntenek. Kollégája, Semjén
Zsolt pedig úgy fogalmazott: „Az emberek a népszavazással mondhatják ki, hogy
nincs társadalmi szerződés a jelenlegi kormány és a magyar nép között.” A Fidesz
elnöke szerint az AB által helybenhagyott három kérdés mindent szimbolizál, ami
„ma a magyar közélet terítékén található”.
Nincs könnyű dolga az Országos Választási Bizottságnak (OVB), hiszen hetvenegy
népszavazási kérdést kell elbírálnia, melyből legalább 49 foglalkozik a
politikai közélet megtisztításának kérdéseivel.
Húsz a szocialistáktól érkezett, nyolcat a Fidesz képviselőcsoportja, tizenötöt
a miniszterelnök egyik főtanácsadója, ötöt Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet
főszerkesztő-helyettese, további egyet Cs. Kádár Péter, a Magyar Rádió nyáron
elbocsátott munkatársa nyújtott be az OVB-hez.
A szocialisták parlamenti frakciójának kérdéscsomagja Gyurcsány Ferenc politikai
korrektséget ígérő csomagjának kérdésvariációit tartalmazza, és akkor élesítik
be őket, ha nem sikerül egyezségre jutni a pártokkal. Az ötpárti egyeztetések
elkezdődtek ugyan a múlt héten, de a szereplők csak abban állapodtak meg, hogy
ne népszavazás döntsön helyettük. A Fidesz állítólag arra készül, hogy a
főállású képviselőség kérdéskörének tárgyalásakor olyan javaslatot terjeszt elő,
amely szerint 2008 januárjától a képviselői mandátum és a polgármesteri tisztség
kizárja egymást. Kalkulációik szerint az MSZP frakciója sokkal több mandátumot
vesztene így, mint a Fidesz, s ezáltal akár még egy előrehozott választást is ki
lehetne eszközölni.
A Fidesz Alkotmánybíróság által jóváhagyott kérdései a védett kérdések közé
tartoznak, ezeket még elvileg utolérheti a miniszterelnök által említett nyolc
népszavazási pont – mondta a népszavazással kapcsolatban Tóth Zoltán választási
szakértő. A kérdésenként legalább 200 ezer benyújtott aláírást az OVB
hitelesíti, erre legfeljebb 45 nap áll rendelkezésükre. Ezt a Legfelsőbb Bíróság
három napon belük kihirdeti. Ennyi hátránya van az aláíráshoz kötött
népszavazásnak a kormány által benyújtott referendumhoz képest. Ezt követően
mindkét típusnál az Országgyűlés elnöke bejelenti a népszavazás lehetőségét. A
képviselők a lakossági kezdeményezés esetén 15, a képviselői kezdeményezés
esetén 30 napon belül fellebbezhetnek a döntés ellen, amit az Alkotmánybíróság
felülbírálhat. Ezt követően a köztársasági elnök írja ki a népszavazás
időpontját, ami legkorábban a kihirdetés utáni 43. napon lehet.
A választási szakértő szerint a bonyolult eljárás miatt nem lehet megbecsülni,
hogy mikor lehet legkorábban a Fidesz népszavazása, a lehetséges időpont azonban
szinte biztosan 2008-ra esik majd. A Fidesz első három kérdésében, a második
három kérdésben, a kormányfő nyolc pontjában és az erre bejelentett nyolc pontos
Fidesz-kérdéssorban Tóth Zoltán szerint lehet egy népszavazást tartani, mivel a
kérdések száma nincs maximálva. Anyagi okok miatt – egy szavazás lebonyolítása 5
milliárd forint – ráadásul nem is érdemes több referendumot kiírni – tette hozzá
a szakértő. Az egy alkalommal megszavaztatott kérdések, illetve a népszavazási
alkalmak száma azonban a politikusok józan ítélőképességére van bízva – szögezte
le Tóth Zoltán.
2007. 10. 18. (XI/42)
