Fotó: Vörös Szilárd
Orbán Viktor még tavaly október 23-án jelentette be, hogy hét kérdésben
népszavazást kezdeményeznek. Három témakör – a termőföld, a kórházprivatizáció
és a gyógyszerforgalmazás – kapcsán az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő
kérdőíveket, a többi kérdést azonban elutasította. A nyugdíjasok
munkavállalásának szabályozása, valamint a kormányfő és a kormánytagok
költségvetés-túllépésért vállalandó felelőssége kapcsán a döntést az
Alkotmánybíróság is jóváhagyta. A vizitdíjról és a tandíjról szóló kérdések
elutasítását az Ab már kétszer felülbírálta, és ez történt a második
benyújtáskor új témakörként csatolt kórházi napidíj esetében is.
Bihari Mihály, a testület elnöke keddi döntésük kapcsán hangsúlyozta: az Ab
tulajdonképpen előírta, hogy az OVB hitelesítse az aláírásgyűjtő íveket.
Nem így értelmezi a határozatot Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese, aki az MTV
Este című műsorában elmondta: a tízfős testület tagjainak szavazatai alapján dől
el, hogy hitelesítik vagy elutasítják-e a népszavazási kezdeményezéseket. Halmai
szerint sem az alkotmány, sem semmilyen más jogszabály nem hatalmazza fel az
Ab-t, hogy „utasítsa” az OVB-t. Ezek szerint tehát még nem dőlt el, hogy a
szóban forgó három kérdés zöld utat fog-e kapni.
Márpedig a Fidesz politikusai egyértelműen népszavazási kezdeményezésük „húzó”
ügyének tartják a vizit- és a kórházi napidíj témáját. Feltételezéseik szerint a
többi kérdés nem mozgat meg akkora tömeget, hogy eredményes legyen az akció (az
érvényességhez kétmillió, egy irányba mutató szavazat kellene). A tandíj kapcsán
azt mondják: a fiatalok alig tiltakoztak a részhozzájárulás ellen. A
felsőoktatási szervezetek által megtartott demonstrációkon – a Bokros-csomag
idején bevezetni szándékozott kétezer forintos tandíj elleni tízezres
nagyságrendű tüntetésekkel szemben – pár ezer fiatal jelent csak meg. A
kórház-privatizáció vagy a földkérdés csak keveseket érdekel, ráadásul az utóbbi
ügyben inkább a falusi lakosságra lehetne számítani, amely azonban rendkívül
passzív a politikai érdekérvényesítés eszközeivel kapcsolatban. Még szavazni is
kisebb arányban mennek el, mint a városlakók. A magyar társadalom politikailag
legaktívabb szereplői a városi idősek és középkorúak, közülük is leginkább a
nők. Az egészségügy helyzete is leginkább őket érinti, ezért a vizitdíj az ő
„megmozdításuk” elengedhetetlen eszköze.
Az OVB esetleges sorozatos elutasításaival tehát a népszavazási kezdeményezés is
veszélybe kerülhet, hiszen – mint Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője
kérdésünke elmondta – pártja csak akkor látja értelmét a referendumnak, ha a hat
kérdést együtt lehet kezelni. „Az eredményesség szempontjából a legfontosabb a
vizitdíj és a kórházi napidíj témaköre, ezek ugyanis széles választói réteget
érintettnek” – erősítette meg. Répássy szerint egyébként Halmai Gábor
OVB-elnökhelyettes jogértelmezése egyenesen nonszensz. „Ha az Alkotmánybíróság
döntését nem tekintjük kötelező érvényűnek, az azt jelenti, hogy az ilyen
jellegű jogvitáknak soha nem lenne vége. Márpedig ez a jogállam csődjét
jelentené” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a mostani Ab-határozatba
csak a „gyengébbek kedvéért” került bele, hogy az mindenkire kötelező érvényű –
ez ugyanis egyértelmű. Répássy reméli, hogy az OVB többi jogász tagja nem osztja
Halmai véleményét, mert ebben az esetben a népszavazási kezdeményezésből egy
„végtelen történet” lehet. „Ideális esetben” – tudtuk meg – a Fidesz ősszel
kezdené meg az aláírásgyűjtést, és jövő tavasszal kerülhetne sor a
népszavazásra. Ehhez – mivel hamarosan lejár az aláírásgyűjtés 120 napos
határideje – a már elfogadott három kérdést is újra be kell nyújtaniuk az
OVB-hez.
2007. 06. 08. (XI/23)
