Fotó: Somorjai L..
A kutatók legfőképp az emberek rendszerváltásról alkotott véleményére voltak
kíváncsiak: mennyire teljesültek abban vágyaik vagy félelmeik. A négy évvel
ezelőtti eredményekhez képest 6 százalékponttal, 41 százalékra csökkent azok
aránya, akik többet vártak a rendszerváltástól, magyarán csalódtak. Csaknem
megduplázódott viszont a nagyon csalódottak aránya, azoké, akiknek semmi sem
teljesült előzetes elvárásaikból.
Ezek a mérési arányok annak tudhatók be, hogy a kérdések mindig az emberek jelen
helyzetére utalnak, abban keresik a rendszerváltás eredményét – mondta el
lapunknak Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója, aki úgy
látja: a reformfolyamatok ideológiája ma éppen az, hogy most kell megoldanunk
azokat a problémákat, melyeket 17 évvel ezelőtt elgörgettünk magunk elől. Így
érthető, hogy a lakosság ma úgy gondolja: amiből ilyen rossz sül ki, az nem
lehetett egyértelműen jó. A szociológus szerint nem a 89 előtti helyzetet
sírják vissza az emberek, hanem azt a létformát, amely a mai helyzethez képest
könnyebbnek tűnt, és az egyes embernek sokkal kevésbé volt húsbavágó.
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a válaszadók jobban félnek a
gazdasági-társadalmi élet nehézségeitől, mint a saját boldogulásuk problémáitól.
E kérdés kapcsán a megkérdezettek 80 százaléka érvel a fogyasztásaik
visszaszorítása mellett, mondván, hogy nem tudja, mit hoz a jövő. A maradék
egyötöd szerint pont emiatt kell az élvezeteknek élni. A kutatók számításai
szerint 5 százalékkal csökkent azon emberek aránya, akik szerint nem baj, ha új
erkölcsök jelennek meg és új szokások alakulnak ki, ezzel együtt viszont
kétharmad azok aránya, akik sajnálják a régi értékek eltűnését.
Tamás Pál szerint attól ijedtek meg sokan, hogy fokozatosan eltűnőben van egy a
szolidaritásra, a családok összefogására épülő rendszer a 89 utáni
Magyarországon. A hiányolt, úgymond régi értékek a közfelfogásban egy
társadalmi-világnézeti formát jelölnek, azt például, hogy az egyén eddig
számíthatott más emberek vagy rokonai segítségére – ha mondjuk házat épített,
vagy ha anyagi nehézségei voltak –, most pedig már nem számíthat. „Mint minden
rendszerváltó társadalomban, a magyarban is növekszik a bizonytalanság érzése.
Az emberek jobban ki vannak téve a gazdasági, egyéni, társadalmi élet
hullámvölgyeinek. Ezt élik meg sokan a régi erkölcsök elvesztéseként, mintha
magára hagyták volna őket” – mondja Tamás, aki szerint a rendszerváltás csupán
addig nem látható folyamatokat hozott napvilágra, illetve gyorsított fel amúgy
is végbemenőket.
A különböző állításokkal inkább egyetértők aránya (%)
Forrás: GfK Hungária, Életstílus-felmérés 2007
2007. 03. 23. (XI/12)
