Roma család a malmői repülőtéren
Fotó: AP
Pécs, Pipacs utca. A romák lakta „hírhedt” környéken a húsz családból
mindössze három maradt itthon, a többiek Svédországba távoztak, hogy a jobb élet
reményében örök búcsút intsenek annak az országnak, mely szerintük emberszámba
is alig veszi őket. A lelkesebbek mindjárt az egész családot viszik, a
megfontoltabbak csak egy-két családtagot, hogy a többiek már az előkészített
helyre, a biztos megélhetés tudatában kövessék őket. Hogy mégis miből fognak
megélni, nem tudják. Az itthon maradtak egyike, Horváth Sándor azt mondja, ő
megérti az elkeseredett embereket, akik külföldön akarnak szerencsét próbálni,
de maga nem megy ki, noha testvére már egy hónapja kint él. Ő a jobb „szociális”
(értsd: szociális ellátás) miatt utazott Svédországba.
Sándor szerint a kivándorlások forgatókönyve a következő: a család eladja, amit
tud (és ami van), a házat rábízzák az itthon maradt rokonokra, megveszik a
jegyet, felpakolják a megmaradt holmit, és irány a repülőtér. „Amikor
megérkeznek, kint a reptéren egyenesen az információs pulthoz mennek. Ott
megmondják, hogy politikai menekültek, és a pesti eseményekre hivatkoznak” –
mondja a fiatal férfi, hozzátéve, hogy a kiérkezők szállást és ellátást kapnak a
svédektől.
A magyar és svéd illetékesek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a svéd
állam minden uniós tagország állampolgárának menedékjogi kérelmét elutasítja.
Eddig magyar részről mintegy 230 politikai menedékjogi kérelem érkezett a svéd
bevándorlási hivatalhoz. 92 esetben már megszületett az elutasító döntés,
azonban a többiek sem számíthatnak pozitív elbírálásra. Őket kiutasítják az
országból, bár hazajuttatásukról gondoskodnak. Az első két kiutazott csoportból
20 fő már vissza is érkezett Magyarországra. Azok sincsenek jobb helyzetben,
akik nem folyamodnak menekültstátusért, hanem megpróbálnak munkát találni. Ők
ugyanis nem kapnak semmilyen támogatást. Viszont amennyiben 90 nap alatt nem
találnak munkát, nem maradhatnak az országban.
A kijózanítónak szánt hírek ellenére továbbra is kelendőek a Svédországba szóló
repülőjegyek. Lapzártánkkor mintegy 50 Baranya megyei roma készült kiutazni.
„Konkrét adatokat nem mondhatok, de fogalmazzunk úgy: jelentős számú roma
ügyfelünk volt az elmúlt hetekben” – árulta el egy repülőjegyeket árusító pécsi
belvárosi utazási iroda alkalmazottja. „A jobb megélhetés reményében vágnak neki
az útnak, kizárólag fapados járat érdekli őket. Ha elég korán megveszik, akár
nulla forintos jegyet is kaphatnak, és csak a 8-9 ezer forintos reptéri
illetéket kell kifizetniük. Minél később jut eszükbe a helyfoglalás, annál
drágább a jegy, indulás előtt egy-két nappal elérheti a 30 ezer forintot is” –
tájékoztatott az iroda munkatársa. Megjegyezte: a negatív hírek ellenére eddig
senki nem módosította a jegyét – magyarán: nem gondolták meg magukat. A kiutazók
közül többen úgy fogalmaztak, hogy ha nem jön nekik össze Svédország, akkor
vándorolnak tovább. Vannak, akik nem is Skandináviába, hanem inkább Írországba
utaznak.
Svéd lapinformációk szerint már az ősz elején megindult a magyar romák
kivándorlása: októberig mintegy 114 menekültjogi kérelem érkezett be a svéd
illetékesekhez. „Egyelőre még nem világos, hogy mi áll a magyar roham mögött.
Olyan információk kerülnek a felszínre, amelyek értelmében szervezők csalogatták
ide a magyar állampolgárokat különböző svédországi segélyek reményében” –
nyilatkozta a Göteborgs-Postennek Oskar Ekblad, a Malmői Migrációs Hivatal
vezetője.
Ez a feltételezés nem csak a svédek részéről fogalmazódik meg. Egy magyarországi
roma vezető informálisan úgy fogalmazott: olyan romák is kiutaztak Malmőbe, akik
írni-olvasni sem tudnak, és Budapestre sem lennének képesek önállóan felutazni,
nem hogy Svédországba. Mint ifj. Bogdán János, az Országos Cigány Önkormányzat
szóvivője lapunknak elmondta, az általuk indított vizsgálat eredményei arra
engednek következtetni, hogy politikai szervezetek állnak a háttérben, amelyek a
kormányt és a jelenlegi cigányvezetőket is rossz színben akarják feltüntetni.
Konkrétumot ugyan nem mondott, de úgy tudjuk, a Farkas Flórián-féle,
Fidesz-szövetséges Lungo Dromot sejtik a háttérben. Bogdán hangsúlyozta: a
vizsgálat lezárulását követően bizonyítékokkal alátámasztva ismertetik meg a
nyilvánossággal az ügy hátterét. A szóvivő információi szerint eddig azoknak sem
sikerült munkát szerezniük, akik nem kértek menekültstátust. „Márpedig sokan úgy
utaztak ki, hogy itthon még a házukat is eladták. Nekik tulajdonképpen
kicsúszott a föld a lábuk alól, sajnos” – mondta Bogdán.
Svédországban egyébként meglehetős nyugalommal szemlélik a magyar romák tömeges
érkezését – legalábbis a kint élő magyarok szerint. Azt mondják, a Kossuth téri
eseményeknek nagyobb visszhangja volt az ottani sajtóban, mint ennek az ügynek.
„Amilyen kedvesen fogadták őket, olyan kedvesen fogják elutasítani a kérelmet és
kiutasítani őket az országból. Svédország nem engedheti meg magának azt, hogy
akár egy romának is menekültjogot adjon Kelet-Európából, mert akkor tömeges
bevándorlás venné kezdetét” – vélekedik a lapunknak nyilatkozó magyar házaspár.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »