A Magyar Televízió bűnügyi magazinjának riportere a „Sátán anyja” néven
elhíresült robbanókoktél egyik adalékát egy parfümös üvegbe öntötte, majd pedig
átvitte a biztonsági átvizsgáláson. Mivel az üvegben lévő folyadék nem haladta
meg a száz millilitert, gond nélkül feljuthatott a gépre. Az átvilágításon csak
egy – szintén tesztelésre szánt – bébiételes üveg bukott meg, amelybe egy
plasztikbombát „szimbolizáló” rágógumit rejtett a stáb.
Kérdés, hogy az EU által életbe léptetett biztonsági előírások csupán az
elrettentés eszközei, vagy tényleg egy, az utasok valódi védelmét kiszolgáló
rendszer részei. A repteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője, Szollár
Domokos elmondta a Heteknek, hogy „a Budapest Airportnak nem kommentálnia kell a
szabályokat, hanem betartania”. Az EU-szabályozás lényege, hogy a legnagyobb
mértékben csökkentse egy lehetséges terroristaakció kockázatát. Szollár szerint
a Budapest Airport jól vizsgázott ebben a szituációban, hiszen egy decinél
nagyobb kiszerelésű folyadék nem jutott át az ellenőrzésen. A szabályok pedig
nem írják elő, hogy minden egyes folyadékot meg kell kóstolni, vagy bőrre kell
kenni. A szóvivő állítja, hogy továbbra is szilárdan tartják magukat az EU által
előírt szabályokhoz, és ezeken felül nem terveznek semmilyen szigorítást.
Egy névtelenséget kérő tűzszerész elmondta a Heteknek, hogy az utasbiztonsági
ellenőrzésen átcsempészett folyadék, sajnálatos módon, kereskedelmi forgalomban
bárki számára hozzáférhető. Amióta pedig az internet is a terroristák egyik
fegyverévé vált, mindenféle jódos és salétromsavas robbanóanyag elkészítésének
receptjét le lehet tölteni a világhálóról. A folyékony anyagok azért jelentenek
egy új típusú kihívást a terrorelhárításban, mert könnyebben álcázhatók, és kis
mennyiségben is hatékonyak.
Tévhit, hogy a „Sátán anyja” szagtalan – mondja a szakember, aki szerint
idomított kutyával könnyedén kiszűrhető lenne. A tűzszerész nem érti, hogy ha a
folyadékok ekkora kockázatot jelentenek a légi közlekedésben, miért engedik az
uniós szabályok akár egy deci felvitelét is az utastérbe. „Nem igaz, hogy egy
hölgy nem bír ki pár órát a parfümje nélkül” – értetlenkedik a szakember,
hozzátéve, hogy ha lőszer azért nem lehet kézipoggyászban, mert egy is halálos
belőle, akkor ezt az elvet miért ne lehetne átültetni a folyadékokra is? A
Ferihegyen történt incidens esetén sem a biztonsági szolgálat hibázott szerinte,
hanem a jogalkotó, aki a jogszabályban ekkora kockázatot vállalt. Tény ugyanis,
hogyha a repülőgép utazómagasságában működésbe lép az egy decit meg nem haladó
mennyiségű robbanóanyag, minimum egy ülésnyi darabot szakíthat ki a gép
oldalából. A nyomáskülönbség és a légellenállás pedig „miszlikbe tudja aprítani
a gépet”.
György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a
Kékfény adásában elmondta: a mostani rendszer bevezetése egy lépcsőzetes
intézkedéssorozat része, aminek során folyamatosan ellenőrizni fogják a
meghozott szabályok hatásosságát, és ennek megfelelően döntenek arról, hogy
szükségesek-e újabb szigorítások.
2006. 11. 17. (X/46)
