A kampánycsend és a vénasszonyok nyara pár perc nyugalmat hozott, amelynek a
köztársasági elnök közéleti beszólása vetett véget. Jött, beszélt, majd kitört a
vihar, amely éjfélre pusztító tornádóvá vált a szocialisták háza táján.
Narancsvidékké változott az ország, paraszthajszál híján a fővárossal együtt.
Demszky és Tarlós csatáját végigizgulta a fél ország, melynek végén Demszky nagy
sóhajjal jelentette be: liberális város maradt Budapest. A vidék azonban a
kormánykoalíció számára óriási bukást hozott. Büntetett a nép.
Orbán Viktor egykori miniszterelnöki tekintélyével jelentette ki: az ország
leszavazta Gyurcsányt, annak fel is, út le is út. Arcán a gyötrelem ráncai
kisimultak, homlokát államférfiúi komor bú felhőzte, készült erre a pillanatra,
öt hosszú éve várta ezt a lélekemelő órát. A másik oldalon egy visszafogott,
lendületét vesztett, lelombozott, feltűnően csendes miniszterelnök bizonygatta:
érti ő a nép üzenetét.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »