Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmi szavazást kért maga ellen a
parlamentben. Mi történik, ha a többség nem biztosítja támogatásáról?
– Le kell mondania. A kormány mint olyan megszűnik, és a köztársasági elnök
joga, hogy negyven napon belül javaslatot tegyen az új miniszterelnök
személyére.
Mindegy, hogy milyen pártállású személyt választ?
– Teljesen mindegy.
Nincs a szocialistáknak kvázi „elővásárlási” joguk?
– A köztársasági elnök tanácskozik a pártokkal, és ennek eredményeként
köteles azt megjelölni, akiről úgy gondolhatja a konzultáció alapján, hogy a
legnagyobb eséllyel indul a posztért. Miután az MSZP és az SZDSZ adja a
legnagyobb tömböt a parlamentben, valószínűleg a miniszterelnök is olyan kell
legyen, aki ennek a pártcsoportnak a köreiből kerül ki, még ha esetleg ő maga
nem is párttag.
Mi van akkor, ha Sólyom elnök úr javasoltját nem választják meg?
– A szabály az, hogy ha nem találtatik megfelelő ember, akkor új
választásokat kell kiírni.
Ennek van határideje?
– Innentől kezdve ugyanazzal a határidővel történik minden, mint a rendes
választások esetében. A parlament feloszlik, és jön egy közel három hónapos
időszak, amíg az új választásokra előkészülnek, majd lebonyolítják azt.
Ha a pénteki bizalmi szavazás eredménye Gyurcsány Ferenc pozícióját erősíti
meg, akkor milyen lehetőségei maradnak az ellenzéknek követeléseik
érvényesítésére?
– Alkotmányos eszköz nem marad a kezükben, tehát jogi lehetőségeik
nincsenek.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány már nem jöhet szóba?
– Dehogynem, csak ahhoz a képviselők egyötödének indítványoznia kell ezt, és
össze kell szedniük a saját képviselőiken kívül a többi párt képviselőiből is
még annyit, hogy eggyel többen nyomjanak azonos gombot, mint az összes
parlamenti mandátum fele. Ezt tehát akkor érdemes forszírozni, ha biztosan
tudják, hogy a kormánypártok soraiból is majd átszavaznak.
Ebben az esetben le kell mondania a miniszterelnöknek?
– Nem. Konstruktív bizalmatlanság esetén automatikusan az a személy lesz a
miniszterelnök, akit indítványban a képviselők egyötöde megjelölt. Ő alakít új
kormányt, és meneszti a régit.
Felmerülhet megoldásként, hogy a parlament feloszlatja önmagát?
– Van rá lehetőség, de semmi sem indokolja, hiszen ez politikai kataklizmák
esetén jelenthet kiutat, amikor az országgyűlés működésképtelenné válik. Bármely
képviselő javasolhatja azzal a céllal, hogy új választások kiírását csikarja ki
a köztársasági elnökből. Ilyenkor az új kormány hivatalba lépéséig a régi
kormány dirigál.
Az alkotmányos berendezkedés szempontjából mekkora létjogosultsága van a
Fidesz által javasolt szakértői kormánynak?
– Jogilag nem létező ötlet a szakértői kormány. Esetében összemosódik a jog
és a nem jogi szóhasználat. Szakértő kormány feje nem jogi értelemben az lehet,
aki nem egy párt megbízásából lesz miniszterelnök és alakít kormányt, hanem a
két politikai oldal egy esetleges egyeztetése eredményeként kap megbízatást
bizonyos feltételek mellett.
Ezt a személyt is a köztársasági elnök úr javasolja?
– Természetesen. Sólyom László megtanácskozza a pártok vezetőivel, hogy kit
javasolnak, és ezt követően ő tesz javaslatot formálisan az országgyűlés felé,
majd a képviselők meg- vagy leszavazzák.
Van olyan, akár alkotmányos, akár alkotmányellenes megoldás a kialakult
helyzet kezelésére, amelyet az Európai Unió már nem nézne ölbe tett kézzel?
– Az unió nem felettes szerve a magyar belpolitikának. Legfeljebb azt
mondja: nem adok nektek több pénzt, mert úgy látom, nincs értelme. És ennek
persze sok káros következménye lehet. De semmiképpen sem próbál meg rendet
tenni.
2006. 10. 06. (X/40)
